A jövőben kiszámíthatóbb életpályát, s azzal együtt nagyobb anyagi megbecsülést kínál a Magyar Honvédség – mondta az MTI-nek adott év végi interjújában Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, aki szerint így még minőségibb lehet a haderő. A Magyar Honvédség Gripen vadászgépei szeptemberben kezdik meg a balti légtér védelmét, s az ukrán válság miatt szükséges megerősítő intézkedések jegyében jövőre is számos nemzetközi hadgyakorlaton vesznek részt magyar katonák – fűzte hozzá.
A vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy az ukrajnai események – valamint a Közel-Keleten az Iszlám Állam terjeszkedése – rámutattak arra, milyen fontos, hogy egy ország képes legyen megvédeni önmagát. Ehhez pedig az ország védelmét biztosítani képes eszközöket, fegyvereket kell vásárolni, s az azokat kezelni tudó katonákat anyagilag is el kell ismerni – tette hozzá.
Benkő Tibor felidézte, hogy a Magyar Honvédségnél az elmúlt tizenkét év alatt nem volt érdemi béremelés. Bár szerinte korábban is kiszámíthatóbb életpályát tudott biztosítani a honvédség, mint a polgári életben egy kisebb vállalkozás, azonban az elmúlt években egyre kevésbé tudtak lépést tartani a fejlődő ipar által kínált fizetésekkel. Így többek között a kecskeméti Mercedes gyár vagy a győri Audi gyár anyagilag vonzóbb lehetőséget jelenthetett a mérnököknek és technikusoknak. Benkő Tibor szerint a katonai életpályamodell további elemeinek bevezetése, s annak részeként a jövő év második felében esedékes átlagosan 30 százalékos béremelés lehetőséget ad arra, hogy megtartsák jól kiképzett katonáikat, és további értékes munkaerőt vonzzanak. A béremelés elosztásáról a vezérkari főnök elmondta, hogy a fizetések emelésekor a magyarországi átlagbérhez és az árakhoz is igazodni kell, így az alsóbb állománykategóriákban magasabb, míg a felsőbb beosztásokban kisebb mértékű lesz majd az emelés.
A vezérkari főnök arról is beszélt, hogy a 2011-es elindítás óta több mint 5500 önkéntes tartalékos katonával „gazdagodott a honvédség”. Az önkéntes katonák az elmúlt években többször bebizonyították, hogy valós, alkalmazható és bevethető tartalékerőt jelentenek, „a rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket” – emelte ki, s mint megjegyezte: a toborzás is jól működik. Fontos eredménynek nevezte, hogy 2014-ben a nyári alapkiképzést például hatszor annyi fiatal teljesítette, mint tavalyelőtt. A fiatalok mellett terveik szerint a jövőben a volt szerződéses katonákat szeretnék megnyerni önkéntes tartalékos szolgálatra.
Jelenleg mintegy 720 magyar katona teljesít szolgálatot különböző külföldi küldetésekben, továbbá az EU bosznia-hercegovinai műveletének tartalékaként egy mintegy 120 katonából álló század hazai helyőrségében áll készenlétben. Mint Benkő Tibor elmondta: missziós szerepvállalásában a honvédség elsősorban továbbra is a Balkánra koncentrál, a koszovói KFOR műveletben lévő erőit idén mintegy 150 katonával növelte. Afganisztánban a januártól kezdődő támogató és kiképző misszióban több mint 100 magyar katona szolgál majd. Emellett 2015-ben a magyar Gripen vadászgépek szeptembertől decemberig a balti országok légtérrendészeti feladatait is ellátják.
A vezérkari főnök elmondta, hogy a NATO országaiban szervezett gyakorlatokon történő részvételre a jövőben is igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni. Idén Szlovéniában, Szlovákiában, Lengyelországban, Litvániában, Németországban és Norvégiában is részt vettek a magyar katonák gyakorlatokon, illetve kiképzési rendezvényen, és jövőre is több nemzetközi gyakorlaton vesznek részt magyar katonák.
A vezérkari főnök arról is beszélt, hogy Magyarországnak és a Magyar Honvédségnek továbbra is törekednie kell Ukrajnával a jószomszédi viszony ápolására és az együttműködésre. Ahogy az eddig is megvolt a Tisza Műszaki Zászlóaljban vagy a NATO Partnerség a békéért programjának keretein belül – sorolta. Azt viszont Benkő Tibor a jelenlegi körülmények között elképzelhetetlennek tartja, hogy Ukrajna a közeljövőben NATO tagállam legyen.
