A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon tartott szakmai napon a vízágazat szereplői – hatóságok és üzemeltetők, a tudományos és a gyakorlati élet szereplői, civilek és hivatásosok – cseréltek eszmét a vízről, annak sérülékenységéről, fontosságáról, nemzetbiztonsági, stratégiai szerepéről 2015. március 30-án.
Az országos iparbiztonsági főfelügyelőség kritikusinfrastruktúra-védelmi napján a hatósági feladatokról, az ágazati létfontosságú létesítményekről és elemekről, a rendkívüli események kezelésének üzemeltetői tapasztalatairól ugyanúgy szó esett, mint a vízi létesítmények tervezéséről és a mobilgátak használatáról.
A rendezvényen Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató kifejtette: a kritikusinfrastruktúra-védelmet hazánkban egy ideig nem a fontosságához méltóan kezelték, azonban mára már törvény szabályozza a területet, folyamatosan készülnek a különböző szektorokban a szakmai szabályozók, 2015 első félévében az összes területnek lesz saját kormányrendelete, emellett formálódnak a szükséges munkamódszerek is. A létfontosságú rendszerek és hálózatok védelme napjainkban már nagy hangsúlyt kap, ennek indokoltságát jól mutatja a tavaly december eleji ónos esős időszak, amikor hatalmas károk keletkeztek a villamosenergia-hálózatban. Ahhoz, hogy a szolgáltatást két nap alatt helyre lehessen állítani, egyebek mellett magas szintű koordináció és az üzletmenet-folytonossági tervek megléte volt szükséges.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Somlyódy Balázs Magyarország vízgazdálkodásáról, a vízkár-elhárítási és fejlesztési feladatokról tartott előadást. A főigazgató elmondta: Magyarországra 24 ponton lép be folyóvíz, ez gyakorlatilag a vizek 96 százaléka. A víz három helyen lép ki Magyarországról, vagyis ezzel Európa egyik „puffertárolója” vagyunk. A kontinensen nálunk a legnagyobb az árvízi kockázat, ezt csak Hollandia közelíti meg. A 2013-as dunai árvíz után újraszámolták a mértékadó árvízszinteket, amelyek immár egy-másfél méterrel magasabbak a száz évvel ezelőttinél. A hullámterekkel kapcsolatban Somlyódy Balázs elmondta, a védelemhez a töltések megemelése, tározók építése mellett a nagyvízi meder kezelésében is változtatni kell. Ami a létfontosságú rendszerelemeket illeti, a vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú vízi létesítmények közül harminc árvízvédelmi szakaszt és húsz műtárgyat jelöltek ki nemzeti, illetve európai létfontosságú rendszerelemként.
A létfontosságú rendszerek és létesítmények biztonsága területén jelentkező katasztrófavédelmi feladatokat Bognár Balázs, az OKF kritikusinfrastruktúra-koordinációs főosztály vezetője részletezte. Az energia-, a víz-, az agrárágazat, valamint a közbiztonság-védelem rendvédelmi ágazata már elkészítette saját szabályozását, a közlekedés, az egészségügy, a pénzügy, az ipar, az infokommunikáció, a jogrend-kormányzat, illetve a közbiztonság-védelem honvédelmi ágazatánál azonban még hátra van a munka. Előadásában Bognár Balázs bemutatta a létfontosságú rendszerek és létesítmények informatikai biztonsági eseménykezelő főigazgatóságon található központját, beszélt annak funkcióról. Mindezek mellett szó esett az idei szabályozási feladatokról, így például a rotációs kikapcsolási rend felülvizsgálatáról.
A szakmai napon két fővárosi cég, a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezetői adtak betekintést abba, hogyan kezelik az üzemeltetők a létfontosságú vízi infrastruktúrákat érintő rendkívüli eseményeket. Paksi Piroska, a vízművek társadalmi kapcsolati igazgatója kifejtette: a majdnem másfél évszázados üzemeltetői tapasztalattal rendelkező cég 5600 kilométernyi csőhálózatot, 750 kutat üzemeltetve körülbelül kétmillió embert lát el naponta. A Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató-helyettese, Oszoly Tamás kijelentette, a társaság mindenre kiterjedően elkészítette azonosítási jelentését, amelyben egyebek mellett foglalkozik azzal, mekkora a valószínűsége és milyen kockázatot jelent az idegenkezűség, a külső energiaellátás zavarai miatti üzemzavarok, az extrém csapadékok, a Duna magas vízállása. Előadásában a vezérigazgató-helyettes foglalkozott a Fővárosi Csatornázási Művek árvízvédelmi feladataival: hogy mederben tartsák a vizeket, a víz felől védekezzenek, ugyanakkor a mentett oldalon a folyó magas vízállása esetén is biztosítaniuk kell a szenny- és csapadékvíz elvezetését, meg kell előzniük az elöntést.
Forrás: OKF/BP
