A lehetőségeket is látni kell a vízválságokban és a vízügyi problémák kezelésében a politikai döntéshozóknak, nem csupán a problémákat – összegezte Áder János államfő a dél-koreai Kjongdzsuban, a 7. Víz Világfórum, valamint az annak keretében folytatott megbeszélései tanulságait.
A köztársasági elnök azt követően nyilatkozott hétfőn újságíróknak, hogy találkozott Benedito Bragával, a Víz Világtanács elnökével, Yvo de Boerral, a fejlődő országokat segítő Global Green Growth Intézet (GGGI) főigazgatójával, valamint Thomas P. Bostick altábornaggyal, az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki főnökével, műszaki csapatainak parancsnokával.
Áder üzleti, gazdasági lehetőségeket említett a vízproblémákkal kapcsolatban, de úgy vélte: ezek kezelése egészségügyi, szociális, demográfiai kérdéseket is megoldhat.
Most a kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek kell belátniuk: a tudomány és a szakma rendelkezik a megfelelő eszközökkel a problémák jelentős részének megoldásához, a döntéshozóknak a forrásokat kell biztosítaniuk ehhez
Áder szeretné, ha a Víz Világtanács következő elnöke egy magyar szakember lenne, ezért tárgyalópartnereinek megfontolásra javasolta a világ vízproblémáival foglalkozó legjelentősebb testület novemberben megüresedő vezetői posztjára Szöllősi-Nagy András támogatását, aki jelenleg is a szervezet kormányzója.
A köztársasági elnök szerint Magyarország számára is előnyös lenne a kiváló tudós és nemzetközileg is elismert szakember megválasztása, aki jelentős oktatói és szervezetirányítási tapasztalatokkal is rendelkezik. Általa a magyarországi oktatásban, kutatásban, valamint az árvízi védekezésben, a víztisztításban vagy például a tiszai ciánszennyezés utáni védekezésben szerzett gyakorlati tapasztalatok is könnyebben jutnának el más országokba – fejtette ki Áder, aki mind a világtanács elnökétől, mind az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki főnökétől pozitív választ kapott.
Az államfő a novemberben kezdődő párizsi klímacsúccsal kapcsolatban elmondta: az ott elért eredményekre nem végcélként kell tekinteni, hanem egy újabb nehéz út első állomásaként. Mára már nem reális az az öt-tíz éve megfogalmazott célkitűzés, hogy az átlagos hőmérséklet-emelkedés két fokon belül tartható, aki így gondolja, az délibábot kerget.
A köztársasági elnök a magyar tárgyalódelegáció számára is megfontolandónak tartja kisebb létszámú, de döntési kompetenciával rendelkező szakemberek operatív, a problémák megoldására koncentráló találkozóinak szervezését, a hatalmas, akár több tízezer ember részvételével zajló konferenciák helyett.
Áder a tiszai árvízi védekezésről és annak nemzetközi vonatkozásairól is egyeztetett Bostickkel. A magyar államfő felvetette: az Egyesült Államok és annak hadserege segítséget nyújthatna Ukrajnának a jelenleg gyenge árvízi készültségi szint javításához, hogy ha bekövetkezik a baj, az sem Ukrajnában, sem Magyarországon ne okozzon nagyobb kárt.
A vízügyi problémák kezelése kapcsán Magyarország számára új lehetőségek is nyílhatnak – így például az eddig felhalmozott tudás és tapasztalat értékesítése. Áder versenyképesnek ítélte hazánk a szennyvízkezelési technológiáját: a Vietnámmal aláírt magyar megállapodás révén például a Fővárosi Vízművek komoly lehetőséget kapott a hanoi víztisztító bővítésében. Ugyancsak exportképesek lehetnek a budapesti Műegyetem, a bajai, valamint a szarvasi főiskola vízügyi képzései is.
