Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint a munkahelyi hiányzások 50-60 százaléka, vagyis Magyarországon több mint tízmillió keresőképtelen nap a munkahelyi negatív stresszre és annak káros egészségi következményeire vezethető vissza.
Az ügynökség „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampánya arra hívja fel a munkaadók és munkavállalók figyelmét, hogy a stressz nem megfelelő kezelése a munkahelyeken komoly egészségi károkat okozhat, ami miatt Magyarországon éves szinten megközelítőleg 440 milliárd forint nagyságrendű érték vész el.
Az április 28-i Munkavédelmi világnapon szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a munkával kapcsolatos stressz felmérése és csökkentése a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt kulcsfontosságú. Az értékteremtő munka a gazdaság működésének alapja, nélkülözhetetlen a gyermekvállaláshoz, a gyermekneveléshez, fontos a létbiztonság megteremtéséhez, a családok jól létéhez. Értékteremtő munkát azonban csak egészséges munkavállaló, korszerű, biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények között tud végezni – fejtette ki a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár. Modori László szerint befektetni a munkavédelembe nem pusztán kiadást jelent, hanem a munkabalesetek és a foglalkoztatási megbetegedések megelőzésén túl, többszörös anyagi megtérülést is hoz a vállalkozások számára. A biztonságos és törvényes, garanciális jogokat megtartó foglalkoztatás egyaránt szolgálja a munkavállaló, a munkáltató és a nemzetgazdaság érdekeit.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal január 1-jei megszűnésével a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását, továbbá a munkavédelem nemzetgazdasági irányításával kapcsolatos feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el, így a minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának létrejöttével magasabb szintre került a munkavédelmi hatósági tevékenység biztosítása.
A KSH adatai szerint Magyarországon tavaly több mint 21,5 millió volt a keresőképtelen napok száma. Az EU OSHA szerint általában ez 50-60 százalékban a munkahelyi stresszre vezethető vissza. Ezzel párhuzamosan, több mint 19 ezer, három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetet jelentettek be a hatósághoz az elmúlt évben.
Az elmúlt években a gazdaság fellendült, az ipari termelés fokozódott, valamint a munkahelyek száma is növekedett. Ezzel együtt az atipikus foglalkoztatási formák megjelenése, a munka világába visszatérő munkavállalók, illetve vállalkozást kezdők tevékenysége, valamint a pszichoszociális kockázatok erősödése egyre több feladatot ró a munkavédelemben érintett szereplőkre – mondta Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának vezetője. Komoly baleseti és megbetegedési tényezőként kell tekintenünk a negatív stresszre. Tény, hogy mindenki számára megéri fokozott figyelmet fordítani a biztonságos munkahelyek megteremtésére.
Az EU-OSHA felmérése szerint Magyarországon a munkahelyi átszervezések, a foglalkoztatás bizonytalansága a munkahelyi stressz leggyakoribb oka, második helyen szerepel a munkaórák száma vagy a munkaterhelés miatt a munkavállalókban okozott feszültség. Szintén probléma a kollégák vagy felettesek támogatásának hiánya, a nem megfelelően tisztázott szerepek és hatáskörök, kötekedésnek, zaklatásnak való kitettség, valamint a saját munkamódszer alkalmazásának korlátozása.
A stressz a szervezet általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi állapota, önmagában tehát nem probléma, viszont a krónikus stresszhelyzet distresszhez vezet, ami betegségeket válthat ki. A 2013-as felmérés szerint a pszichoszociális kockázatok a munkavállalók legalább egynegyedét érintik, ugyanakkor egy 2006-os tanulmány szerint a munkahelyi felsővezetők fele úgy véli, hogy munkával töltött élete során egyetlen dolgozójuk sem fog lelki egészségi problémával szembesülni. A túlzott és hosszú ideig tartó stresszhelyzet azonban kellő regeneráció hiányában elfáradáshoz, kimerüléshez vezethet. Romlik a munkateljesítmény, megnő a hibázások száma, megnő a munkabalesetek és megbetegedések kialakulásának kockázata.
Az európai kampány célja a figyelemfelhívás, arra, hogy a munkával kapcsolatos stressz szervezeti kérdés, amelynek megoldásához a munkáltatók és a munkavállalók közös erőfeszítése szükséges. A negatív stressz kezelése mindenkinek érdekében áll: a munkaadónak és a munkavállalóknak egyaránt érdekük odafigyelni erre – mondta Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetője. A jó vezetés elő tudja segíteni a munkával kapcsolatos stressz és a pszichoszociális kockázatok csökkentését, ehhez azonban a munkáltatók és a munkaerő között párbeszédre van szükség.
