A személy- és vagyonvédelmi ágazatban találták a legtöbb visszaélést a munkaerő kölcsönzési szabályok betartásának ellenőrzésekor a munkaügyi felügyelők – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből.
A munkaerő-kölcsönzési célvizsgálat tapasztalatai szerint a személy-és vagyonvédelmi ágazatban ezt az atipikus foglalkoztatási formát nem a szabályozás céljának megfelelően alkalmazzák a munkáltatók, és további munkajogi szabályokat is megszegve, nagymértékben sértik a munkavállalók alapvető jogait. Ebben az ágazatban jellemzően illegális vagy féllegális keretek között működnek a munkaerő-kölcsönző cégek, előfordul, hogy a felek munkaerő-kölcsönzési szerződést kötnek, azonban a kölcsönbeadóként szereplő céget munkaerő-kölcsönzőként nem vették nyilvántartásba, vagy a nyilvántartásból időközben törölték.
A célvizsgálat során több mint nyolcszáz foglalkoztató több mint ötezer munkavállalójának alkalmazását ellenőrizte a munkaügyi hatóság, az összes vizsgálat közel fele a vagyonvédelmi ágazatot érintette.
A jelentés készítői megemlítik, hogy a munkaügyi ellenőrzések, és az ezek nyomán indult eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert adatokon alapulnak. Az ellenőrzött munkáltatók 75 százalékánál várható szabálytalanság megállapítása, e cégek foglalkoztatják az ellenőrzött munkavállalók 62 százalékát. Előreláthatólag negyven esetben szabnak ki munkaügyi bírságot, a többi ügyben szabálytalanságot megállapító határozatot adnak ki, illetve figyelmeztetik a cégeket.
A nyilvántartással kapcsolatos szabályok figyelmen kívül hagyásán túl jelentős a munkaidőre vonatkozó jogszabályok megszegése miatt hozott intézkedések száma, sok esetben sértették meg a munkaidő-beosztásra, valamint a napi munkaidőre vonatkozó törvényi előírásokat – derül ki a jelentésből.
A célvizsgálat során az egyik leggyakoribb jogsértés volt, hogy a kölcsönbe adó munkáltatók jelentős része csak a munkaszerződések megkötésének és a munkavállaló bejelentések idejére veteti magát nyilvántartásba, majd a munkaerő kihelyezését követően törlik a nyilvántartásba vételt.
A munkaerő-kölcsönzés, már az elejétől fogva a pénzlenyúlás melegágya volt!!! Ezen cégek, nagy része kevés munkával nagy nyereséghez jutott.
És ezt mind sikerült 25 év folyamatossága alatt megállapítani. Csak gratulálni tudok. Mindebből kizárólag egy dologban vonható le konzekvencia.
A VAGYONVÉDELEM NEM BIZTONSÁG, NEM VÉDELEM, HANEM A BIZTONSÁGI EMBER SZEMÉBEN KOCKÁZAT. Milyen biztonság az, ami a bűnözést szolgálja? Még szerencse, hogy a MEGBÍZÓK, a biztonságra vonatkozó részt még csak nem is érzékelik. A megbízott részéről úgy tűnik csak a köszönöm-öt, ha értitek.