Nem sodródik fegyverkezési versenybe a NATO Oroszországgal, de meg fogja őrizni tagországainak biztonságát – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, az atlanti szövetség főtitkára szerdán Brüsszelben, a NATO-államok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása kezdetén.
Az európai védelmi képességek erősítését – szögezte le a főtitkár – Moszkva agresszív cselekedetei teszik szükségessé. Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország bekebelezte az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, valamint katonai erőt vetett be Kelet-Ukrajna destabilizálása érdekében.
Stoltenberg elmondta, hogy várakozásai szerint a védelmi miniszterek döntést hoznak a NATO úgynevezett reagáló erőinek kapacitásnöveléséről. A jelenlegi tizenháromezerről negyvenezerre kívánják emelni ennek a különleges erőnek a létszámát. Szintén javítani akarják a szövetség előrelátó katonai tervezési képességét, és fel fogják gyorsítani a politikai és a katonai döntéshozatali mechanizmust.
A miniszterek megvitatják a védelmi beruházási számadatokat, amelyek azt mutatják, hogy a huszonnyolc tagú NATO-ban csak öt tagállamban éri el a védelmi költségvetés aránya a kívánatos mértéket, a GDP két százalékát. Ugyan 18 tagállamban növekednek a védelmi kiadások, összesítésben a szövetség szintjén 1,5 százalékkal csökken a védelmi költségvetés.
Csütörtökön a résztvevők találkoznak az ukrán védelmi miniszterrel, akivel együttesen áttekintik az országot érő kihívásokat, valamint „az erős és szuverén Ukrajna” számára nyújtott támogatást – fogalmazott Stoltenberg. Ugyancsak találkoznak a miniszteri tanácskozás résztvevői az afgán védelmi tárca vezetőjével.
