Az újszerű biztonsági fenyegetésekre való tekintettel új kül- és biztonságpolitikai stratégiát dolgoz ki az Európai Unió – közölte Donald Tusk, az uniós országok csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke péntek délután Brüsszelben, a kétnapos EU-csúcstalálkozót követően.
Az EU-csúcstalálkozó pénteki ülésén részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és áttekintést adott a résztvevőknek az újszerű biztonsági fenyegetésekről, így az Oroszország részéről tapasztalt „hibrid hadviselésről„, továbbá a terrorizmus és a kibernetikai fenyegetések sajátosságairól.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a jövő júniusi EU-csúcsra készíti elő az új uniós biztonsági stratégia tervezetét.
A súlyos biztonsági fenyegetések egyike, a terrorizmus tragikus időszerűséget kapott a mostani EU-csúcstalálkozó idején: Franciaországban, Tunéziában a Kuvaitban összesen negyvenegy ember veszítette életet terrorcselekmények következtében. Tusk és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt megdöbbenését hangoztatta a terrorcselekmények miatt, és együttérzéséről biztosította az érintett nemzeteket, illetve az áldozatok családtagjait.
A csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozat – amellett, hogy kifejti az európai kül- és biztonságpolitika stratégiai keretekbe ágyazásának, az európai védelem és a védelmi ipar fejlesztésének szükségességét – a csúcsvezetők közös következtetéseit fogalmazza meg a migrációs probléma kezelése, a gazdasági és pénzügyi unió (EMU) fokozatos kialakítása, a brit EU-tagság jövőjével kapcsolatos elgondolások, az egységes európai digitális piac megteremtése, valamint a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását célzó „európai szemeszter” ügyében.
Menekültügyben – elsősorban a közép- és kelet-európai tagországok ellenzése nyomán – elvetették azt az európai bizottsági javaslatot, hogy az egyes uniós országok kötelező kvóta alapján vegyenek át menekülteket Olaszországtól és Görögországtól, illetve fogadjanak be az EU-kívül tartózkodó olyan szíriaiakat, illetve eritreaiakat, akik jogszerű menedékkérőknek minősülnek. Az előbbi kategóriában negyvenezer, az utóbbiban húszezer ember önkéntes alapon vállalható áthelyezésére, illetve áttelepítésére vonatkozó keretszámban ugyanakkor megállapodtak.
„A valódi monetáris unió felé vezető útra kell lépnünk” – fogalmazott Tusk az EMU-val kapcsolatban. Mint megegyezte, ez az üzenet most, a görög adósságválság tükrében minden korábbinál fontosabb.
A digitális gazdaságról az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy az a növekedés és a munkahelyteremtés motorja, az EU-nak azonban ennek ellenére nem egységes a piaca a digitális szolgáltatások terén, amin változtatni kell.
Az EU-csúcs részevői – abból az alkalomból, hogy Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke hamarosan betölti 90. életévét – Európa Díszpolgára kitüntető címet adományoztak a közös Európa alakításában kiemelkedő teljesítményt nyújtott francia szocialista politikusnak. Delors érdemeit a sajtótájékoztatón a jobbközép, néppárti Juncker méltatta.
A tagállami vezetők külön sajtónyilatkozatai között nagy figyelmet keltett Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kijelentése, mely szerint a görög adósságválságról folyó tárgyalásokon a hitelezőknek tartózkodniuk kell az ultimátumok megfogalmazásától, mert az ellentmond az Európai Unió alapelveinek, a demokráciának, a szolidaritásnak és a kölcsönös tiszteletnek.
Angela Merkel német kancellár előzőleg felszólította Görögországot a hitelezők követeléseinek elfogadására. Juncker a találkozót záró sajtótájékoztatón viszont már azt mondta, a hitelezők álláspontja nem jellemezhető azzal, hogy „eszi, nem eszi, nem kap mást”.
David Cameron brit miniszterelnök a csúcstalálkozó után derűlátóan nyilatkozott arról, hogy miután megfogalmazta partnereinek, milyen reformokat vár el az EU-tól, sikerült biztosítania azt, hogy hazája – ahol 2017 végéig népszavazást kíván szervezni a brit EU-tagság jövőjéről – „új és az eddigiektől eltérő” kapcsolatokat alakíthat majd ki az unióval. Az uniós vezetők legközelebb idén decemberi csúcstalálkozójukon térnek vissza az EU-reformmal kapcsolatos brit igényekre.
