A ProtectEU stratégia az Európai Bizottság által elindított átfogó kezdeményezés, amelynek célja az Európai Unió belső biztonságának megerősítése. Az EU egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül a kiberbűnözés, a dezinformáció és az államilag támogatott kibertámadások terén, ezért a ProtectEU egy átfogó keretet biztosít a tagállamok számára a hatékonyabb fellépés érdekében.
A stratégia nem csupán ajánlásokat tartalmaz, hanem konkrét intézkedéseket és kötelező érvényű szabályozási javaslatokat is előterjeszt, amelyek jelenleg az Európai Parlament és a Tanács tárgyalása alatt állnak. A megvalósítás fokozatosan zajlik, és a jogalkotási folyamat előrehaladtával egyre szigorúbb kötelezettségeket ró a tagállamokra és a különféle ágazati szereplőkre.
A stratégia egyik kulcsfontosságú eleme egy uniós szintű kiberbiztonsági egység (European Cybersecurity Rapid Response Team – ECRRT) létrehozása, amely állandó operatív központként működik majd. Az egység koordinálja a tagállamok közös fellépését kibertámadások esetén. Főbb feladatai közé tartozik az incidenskezelés, a valós idejű információmegosztás, a kiberfenyegetések elemzése, valamint gyakorlati képzések és védelmi gyakorlatok szervezése. Az egység szorosan együttműködik majd az EUROPOL European Cybercrime Centre (EC3), az ENISA (Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége), valamint a tagállamok nemzeti kiberbiztonsági központjaival.
A ProtectEU célkitűzései között szerepel egy kiberfenyegetés-figyelő és válaszadó rendszer (European Cyber Threat Intelligence and Response System – ECTIRS) kiépítése is. Ez a rendszer a kritikus infrastruktúrák védelmét és az incidensek gyors felismerését segíti elő. Az ECTIRS egy uniós szintű platformként működne, amely központosított fenyegetéselemzést, automatizált válaszmechanizmusokat, egységes vészhelyzeti kommunikációs rendszert és speciális operatív csoportokat biztosítana a tagállamok számára. Kiemelt figyelmet fordít a malware-ek és zsarolóvírusok elleni védekezésre, a DDoS-támadások elhárítására, valamint az AI-alapú kibertámadások megelőzésére.
Az EU egyik fő célja a jogharmonizáció, amely biztosítja az egységes kiberbiztonsági szabványokat és követelményeket minden tagállamban. A közös szabályozási keret kötelező incidensjelentést ír elő, szabványosítja a kritikus infrastruktúrák védelmét, uniós kiberbiztonsági tanúsítványokat vezet be, meghatározza a szolgáltatók felelősségét a kiberbiztonság terén, és szankciórendszert dolgoz ki.
A ProtectEU további fontos pillére a köz- és magánszféra közötti együttműködés fokozása. Az EU felismerte, hogy a kiberfenyegetések elleni védekezés nemcsak az állami intézmények, hanem a magánszektor számára is kulcsfontosságú, különösen azokban az ágazatokban, ahol digitális szolgáltatásokat nyújtanak vagy érzékeny adatokat kezelnek. A stratégia támogatja az állami és magánszereplők közötti információmegosztást, elősegíti a közös kiberbiztonsági kutatásokat, és ösztönzi a vállalatokat saját védelmi rendszereik fejlesztésére.
Végül a ProtectEU kiemelten kezeli a kiberbűnözés elleni harcot, külön figyelmet fordítva a pénzügyi visszaélésekre, adathalász-támadásokra és a szervezett bűnözői csoportok által irányított online bűncselekményekre. Az EU célja, hogy növelje a tagállamok bűnüldöző szerveinek kapacitását, korszerű digitális nyomozási eszközöket biztosítson számukra, és szorosabb együttműködést alakítson ki az Europol és más nemzetközi partnerek között. A stratégia előirányozza egy uniós szintű kiberbűnözési adatbázis létrehozását is, amely gyorsabb információcserét és összehangolt nyomozásokat tesz lehetővé a határokon átnyúló ügyek esetében. Emellett foglalkozik a külföldi információs manipulációval és dezinformációs kampányokkal szembeni védelemmel is, amelyek célja a politikai befolyásolás és társadalmi feszültségek szítása. Az EU egy közös ellenintézkedési keretrendszert dolgoz ki a tagállamok számára ennek kezelésére.
Forrás: nki.gov.hu
