Szerdán hadrendbe áll a medinai háromdimenziós NATO-radar, ezzel teljessé válik a magyar légtérellenőrzés – jelentette be Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden a medinai radarállomáson.
Az új radarállomás nemcsak Magyarország, hanem az egész NATO légterének védelméhez hozzájárul. A katonai szövetség olyan nagy reményekkel viseltetik a radar működése iránt, hogy saját költségvetéséből állta az építési költségek 94 százalékát, és a radar élettartama alatt, 2033-ig a működés költségeihez is forrást biztosít a NATO – mondta el a miniszter.
Az új radarállomásról még a Horn-kormány döntött 1998-ban, azonban 2010-ig mind a Zengőre, mind a Tubesre tervezett beruházás meghiúsult, mert – ahogy Hende fogalmazott – „nem sikerült elmagyarázni az embereknek, miért fontos ez a radar”.
Évente több mint félmillió repülőgép halad át Magyarország légterén, és ahhoz, hogy biztonságosan lehessen kezelni ezt a forgalmat, elengedhetetlenül szükséges a korszerű légtérfigyelő rendszer.
A radarberendezést az olasz Selex ES szállította a Honvédelmi Minisztérium számára, a beruházás pontos értékéről Hende nem adott felvilágosítást.
Koen Gijsbers, a NATO Kommunkációs és Információs Ügynökségének főigazgatója arról számolt be, hogy egy program keretében Csehországban, Lengyelországban és Magyarországban nyolc radart állítottak hadrendbe. Ezek a legjobb radarok, amivel a NATO Európában rendelkezik.
Hende szerint a mobil radarszázadra a 3D-s radartól függetlenül is szükség van, hiszen feszült biztonsági helyzetben az épített radarok elsődleges katonai célpontoknak számítanak. A mobil radareszközöket hamarosan újabb, nyugati radarokkal kell felváltani, mert az orosz gyártmányú berendezések élettartamuk végéhez érnek, és alkatrészellátásuk is bizonytalan.
A radart szerda reggel állították hadrendbe, felváltva az 1987-ben telepített orosz lokátortechnikát.
A medinai háromdimenziós radar ötödik generációs, számítógépes jelfeldolgozású berendezés, amely hatékonyabban, kisebb energiabefektetéssel működik, ugyanakkor nagyobb teljesítményre képes és könnyebben fenntartható, mint a leváltott orosz radarok.
A hazai radarrendszer másik két elemét, Békéscsabán és Bánkúton 2014 áprilisában állították hadműveleti szolgálatba.
A medinai radarállomás megépítéséről 2011 márciusában született döntés, a 45 méter magas radartorony alapkövét 2012 októberében helyezték el, és a HM Elektronikai és Informatikai Zrt., valamint a Megalogistic Zrt. kivitelezésében 2014. márciusában készült el 1,1 milliárd forintos beruházással. Ezzel egy időben megkezdődött a RAT 31 DL típusú radarberendezés szállítása és összeszerelése. A radar idén januárban kezdődött, több ezer órás megbízhatósági tesztje Zentai László tájékoztatása szerint sikeresen befejeződött.
