Az ukrán államfő szerint Kijev határozottan támogatja egy nemzetközi különbíróság felállítását az egy évvel ezelőtt Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító tragédiájának kivizsgálására és a felelősek megbüntetésére. Külföldi, nem orosz gyártmányú levegő-levegő rakétával találták el azt a malajziai utasszállító repülőgépet, amely egy éve zuhant le Ukrajna keleti részén – erősítette meg a moszkvai álláspontot Vlagyimir Markin, az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) szóvivője, aki vizsgálataik legfontosabb szálának nevezve ezt a változatot.
Petro Porosenko a CNN hírtelevíziónak adott interjúban beszélt erről csütörtökön, és bírálta Moszkvát amiatt, hogy ellenzi az ENSZ-törvényszék felállítását. Porosenko szerint Oroszország reagálása várható volt és helytelen. Kifejtette, hogy a nyomozati szakasz után a felelősségre vonásnak kell következnie. „Határozottan támogatjuk a nemzetközi törvényszék létrehozását, amit jóvá kell hagynia az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Úgy gondoljuk, hogy ha valaki le akarja állítani ezt a folyamatot, akkor magára vállalja a felelősséget” – mondta Porosenko.
A malajziai légitársaság Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata tavaly július 17-én zuhant le a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen, feltehetően rakétatalálat következtében. A szerencsétlenséget senki sem élte túl, 298-an haltak meg, az áldozatok többsége holland volt. Ukrajna és Oroszország kölcsönösen egymásra hárítja a felelősséget a tragédiáért.
Malajzia egy héttel ezelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett határozattervezetében külön nemzetközi büntetőbíróság megalakítását kérte a katasztrófa kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére. A kezdeményezéssel egyetért Hollandia, Nagy-Britannia és több más ország is, de a BT-ben vétójoggal rendelkező Oroszország ellenzi. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön beszélt telefonon erről Mark Rutte holland miniszterelnökkel, és kifejtette, hogy Moszkva túl korainak és a kívánt hatással ellentétesnek tartja a kezdeményezést.
A holland nyomozóhatóságok végleges jelentése várhatóan csak októberben kerül nyilvánosságra, de a CNN hírtelevízió úgy értesült, a jelentés tervezete szerint az összegyűjtött bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadárok tehetők felelőssé az MH-17-es járat tragédiájáért. A CNN-t tájékoztató forrás szerint a több száz oldalas jelentés megállapítja, hogy egy orosz gyártmányú Buk típusú föld-levegő rakétával lőtték le a gépet egy, a lázadók ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai faluból.
A news.com.au ausztrál hírportál csütörtökön, egy évvel a tragédia után eddig nem látott felvételt tett közzé, amelyet maguk a Moszkva-barát szakadárok készítettek a becsapódás helyszínén, közvetlenül a tragédia után. A fegyveresek a füstölgő és égő roncsok között járva átkutatják az áldozatok poggyászát, megpróbálják kideríteni, hogy milyen gép zuhant le, és kik voltak az utasai.
Az SZK szóvivő szerdai nyilatkozatát ismertető Russia Today (RT) orosz állami médiavállalat arra is kitért, hogy Moszkva ellenzi nemzetközi büntetőbíróság felállítását a Malaysia Airlines MH17-es járatának tragédiájának ügyében.
Bár hivatalosan Hollandia vezeti a nyomozást, az orosz hatóságok is vizsgálatot folytatnak a szerencsétlenség okainak feltárására. Markin most megerősítette, hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok szerint az ukrán légierő egy vadászgépe lőhette le levegő-levegő rakétával az utasszállítót.
A szóvivő hozzátette, hogy orosz szakértők szerint a maláj gépet eltaláló rakéta nem is orosz gyártmányú volt. Ez pedig alátámasztja az ukrán légierő egyik szerelőjének, a „koronatanúként” az orosz állam védelme alatt álló Jevhenyij Agapovnak a tanúvallomását. Agapov tavaly júliusban azt állította, hogy egy ukrán Szu-25-ös harci gép – amelyet szerinte egy századosi rangban lévő, Volosin nevű pilóta vezetett – a gépre felszerelt lőszer nélkül tért vissza bevetéséről.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet viszont szerdán kijelentette, nincs alapja annak, hogy ilyen büntetőbíróságot hozzanak létre. „Kétségeinket osztja Kína is. A határozatot az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgalmazza, talán serényebben is, mint a malájok” – mondta.
Csurkin azt hangoztatta, hogy Oroszország alapjában véve támogatná a szoros nemzetközi együttműködést a jelenleg folyó vizsgálatban, arról azonban „nem sokat tud”. „Szakértőinket kizárták a vizsgálatból. Időnként arról kapunk részleges információkat, hogy miképpen zajlik a nyomozás” – mondta. Csurkin kifogásolta, hogy a vizsgálatot teljes titokban folytatja néhány ország egymás között. „Nem helyes, indokolatlan egy nemzetközi bíróság létrehozását felvetni, amikor nemzeti szinten gyakorlatilag befejeződött a nyomozás” – érvelt az orosz ENSZ-nagykövet két nappal a maláj utasszállító tragédiájának első évfordulója előtt.
