A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szakterülete tavaly kevesebb büntetőeljárást indított, és ezekben az esetekben az elkövetési érték is alacsonyabb volt, mint az előző évben, a kármegtérülés pedig javult. A költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értékének aránya nőtt – derül ki az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóból.
A NAV Bűnügyi Főigazgatósága és a bűnügyi igazgatóságok 2015-ben 7672 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást, ami 23,65 százalékkal kevesebb, mint az előző évi (10 048). E bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési érték 136,62 milliárd forint volt, 8,19 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban (148,81 milliárd forint).
A folyamatban lévő büntetőeljárások során a kárbiztosítás összege (lefoglalás, zár alá vétel, önkéntes megtérítés együttesen) 30,67 milliárd forintot tett ki 2015-ben, ami 22,45 százalékos kármegtérülést jelent. Az előző évben a kármegtérülés 28,81 milliárd forint volt, 19,36 százalékos mutatóval.
A NAV hatáskörébe tartozó tavaly ismertté vált bűncselekmények 40,33 százaléka költségvetési csalás volt, de magas a csődbűncselekmény (8,97 százalék), az iparjogvédelmi jogok megsértése (7,47 százalék), illetve a számvitel rendjének megsértése (6,99 százalék) bűncselekmények aránya is.
Az ismertté vált bűncselekmények közül a költségvetési csalások száma a 2014. évihez viszonyítva 4044-ről 3094-re, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének száma 363-ról 236-ra, az orgazdaságé 538-ról 407-re, a csődbűncselekményeké 818-ról 688-ra, a számvitel rendjének megsértéséé 544-ről 536-ra csökkent, míg a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaéléseké 95-ről 114-re, az iparjogvédelmi jogok megsértése/iparvédelmi jogok megsértésének száma 449-ről 573-ra emelkedett.
A regisztrált elkövetési értékek az alábbi bűncselekmények esetében változtak jelentősebb mértékben a 2014-ben regisztrált értékekhez képest: a költségvetési csalás körébe tartozó jogsértések esetén 4,15 százalékkal 138,81 milliárdról 130,95 milliárd forintra; az orgazdaság esetén 3,31 milliárdról 1,58 milliárd forintra; a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén 4,4 milliárdról 2,15 milliárd forintra csökkent, míg az iparjogvédelmi jogok megsértése/iparvédelmi jogok megsértése esetén 609,92 millióról 786,23 millió forintra, a pénzmosás kapcsán 355,54 millióról 438,62 millió forintra nőtt az elkövetési érték.
Az összesített elkövetési értékből (136,62 milliárd forint) a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke 95,85 százalékot (130,95 milliárd forint) tett ki, míg a bázisidőszakban 93,28 százalék volt – ismerteti az adóhatóság.
