Magyarország jövőre szinten tartja mintegy százfős afganisztáni műveleti hozzájárulását – erősítette meg Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a katonai szövetség védelmi minisztereinek szerdai brüsszeli tanácskozását követően jelentette be, hogy Afganisztán stabilitása érdekében arról egyeztek meg a NATO-tagországok védelmi miniszterei, hogy meg kell hosszabbítani a katonai szövetség missziójának működését 2020-ig, amelyről a varsói csúcstalálkozón születhet megállapodás.
A HM szerda délután az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: az afgán hadseregnek és rendőrségnek még szüksége van a NATO és a nemzetközi közösség támogatására. A brüsszeli találkozón Vargha „közvetlen magyar érdeknek nevezte”, hogy az ország biztonsági helyzete stabil maradjon, illetve tovább javuljon, mivel ezzel is csökkenthető az Afganisztánból Európa felé útnak induló migránsok száma.
A HM közleménye szerint Vargha a találkozót sikeresnek értékelte: véleménye szerint ismét bebizonyosodott, hogy a NATO rugalmas, az új biztonsági kihívásokhoz és fenyegetésekhez alkalmazkodni képes szervezet. A NATO eddig hat új parancsnokságot hozott létre keleti tagállamaiban – idézte fel a HM közleménye, hozzátéve: az év második felében átadják a szlovákiai és a magyarországi, székesfehérvári parancsnokságot is.
A védelmi miniszterek döntést hoztak arról, hogy a szolidaritás jegyében katonailag megerősítik a három balti szövetséges és Lengyelország védelmét. E négy szövetséges biztonságához országonként egy-egy, a NATO többi tagállama által kiállított zászlóalj-harccsoport fog hozzájárulni.
Az államtitkár „stratégiai jelentőségű, hosszú távra kiható lépésként” értékelte, hogy a most meghozott döntés alapján a NATO ezentúl a kiberteret – a szárazföldhöz, a tengerekhez és a levegőhöz hasonlóan – külön műveleti területnek, potenciális hadszíntérnek tekinti. Vargha kiemelte azt is, hogy a migrációs válság kapcsán a NATO és az EU együttműködésének különös jelentősége van. A miniszterek azt is áttekintették, hogy miként járulhatna hozzá a NATO a terrorizmus-ellenes küzdelemhez az észak-afrikai és a közel-keleti térségben, foglalkoztak továbbá a NATO nukleáris politikájának időszerű kérdéseivel, s a tagországok védelmi költségvetésének alakulásával is.
Utóbbi kapcsán Vargha a találkozón szólt arról, hogy Magyarország 2014-ben megkezdte védelmi költségvetésének tervszerű emelését, melyet azóta is következesen folytat. Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a kormány épp a múlt héten határozott arról, hogy a következő tíz évben folytatja a honvédelmi költségvetés lépcsőzetes emelését, amely ezzel 2026-ra meg fogja közelíteni a két százalékos szintet.
Vargha jelezte azt is, hogy a NATO elkötelezetten kiáll Ukrajna függetlensége és területi épsége mellett, és továbbra is támogatja az ukrán védelmi reformokat – olvasható a HM közleményében.
