Minél bonyolultabbá válik a nemzetközi helyzet, annál inkább szükség van a kínai-orosz stratégiai együttműködésre, a barátságra, egymás támogatásának fokozására – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő szombaton Pekingben, amikor találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az eseményhez időzítve több mint 30 együttműködési megállapodást írtak alá.
Putyin és Hszi több nemzetközi kérdésben is egyeztetett, majd aláírt a globális stratégiai stabilitás megvédelmezéséről és az információcserére és az űrkutatásra vonatkozó együttműködésről egy-egy közös közleményt.
Orosz tisztségviselők nyilatkozataiban elhangzott, hogy Kína megnyitotta a gabonapiacát Oroszország előtt, ami azt jelenti, hogy még az idén körülbelül félmillió tonna búza és árpa értékesítésére számítanak.
A kínai-orosz kereskedelmi forgalom a fogadkozások és a megkötött üzletek ellenére még mindig visszaesést mutat a 2014-es 100 milliárd dollárhoz képest. A tavalyi 60 milliárd dolláros forgalmat szakértők egyrészt az orosz nemzeti valuta leértékelődésével, másrészt az olajárak visszaesésével, illetve kisebb részben a szankciókkal magyarázzák. A kínai elnök szombaton kiemelte, az idei január és május közötti kereskedelmi forgalom megközelítette a 26 milliárd dollárt. A Kínába irányuló orosz export kétharmada energiahordozó.
Kína megerősítette, hogy 6,2 milliárd dollár hitellel kíván hozzájárulni a Moszkva és Kazany közötti 770 kilométer hosszú gyorsvasúti beruházás kivitelezéséhez. Áprilisban pedig két kínai bank jelentette be, hogy 12 milliárd dollárt adnak arra a projektre, amely cseppfolyósított földgázt termel majd az orosz sarkvidéken, a Jamal-félszigeten. Az innen származó földgáz vásárlásával Kína válna az orosz földgáz legnagyobb vevőjévé, évi 68 milliárd köbméterrel.
Kínai részről régóta komoly érdeklődést mutatnak a csúcstechnikát képviselő orosz hadiipari termékek iránt, amivel kapcsolatban az utóbbi időben Moszkva hajlandósága is pozitív irányba változott, bár kínai szakértők szerint nem eléggé. Ennek okát abban látják, hogy egy jelentős orosz döntéshozói körben még bizalmatlanság tapasztalható a szomszédos Kínával szemben.
A sajtóban megerősített hírek szerint Kína mindenesetre már megvásárolta az ebbe a kategóriába tartozó S-400-as légvédelmi rakétarendszert. Úgy tudni, az idei év végéig megérkezhet az ütegek első szállítmánya. Moszkvában már tavasszal megerősítették, hogy a hárommilliárd dolláros üzlet előlegét már megkapták.
Peking és Moszkva egyaránt ellenzi az amerikai THAAD rakétavédelmi rendszer Dél-Koreába tervezett telepítését, ami megfigyelők szerint a két fél további katonai együttműködésének szorosabbra fűzéséhez vezethet. Ezt úgy fogalmazzák meg hogy készek együttműködni a közös biztonsági veszély elhárításra. Kína emellett számít az orosz támogató közreműködésre a dél-kínai-tengeri vitái és a kelet-kínai-tengeri vitája közepette előállt feszült helyzetben.
Kína és Oroszország a „színfalak előtt” kölcsönösen egymás szövetséges támogatóiként és bizalmas partnereiként tűnnek fel és hangoztatják – mint tette ezt Vlagyimir Putyin is a napokban – hogy a kölcsönös bizalom eddig példátlan szintet ért el a két ország vezetői között. Putyin és Hszi gyakran találkoznak, legutóbb két napja Taskentben, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján ültek le egymással. Tavaly öt alkalommal, 2013 óta pedig 15-ször tárgyaltak.
