A következő két évben mintegy harminc százalékkal bővül a büntetés-végrehajtás állományának létszáma – mondta Tóth Tamás, a szervezet újonnan kinevezett országos parancsnoka az MTI-nek adott interjújában.
A vezérőrnagy, aki eddig az országos parancsnok általános helyettese volt, azt hangsúlyozta: egy ilyen jelentős létszámbővítés mellett szükséges a képzési rendszer megerősítésére is az anyagi források biztosítása mellett.
A következő években több börtön épül: Békésen, Csengerben, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason, Ózdon. Tóth a közeljövő nagy feladatának nevezte a beruházásokkal párhuzamosan meghirdetett 2500 új dolgozó kiválasztását és a képzésüket. Hangsúlyozta: az új börtönökbe is professzionális és elhivatott állományra van szükség, amelynek tagjai pontosan ismerik a működésüket meghatározó jogszabályokat.
A nyolc új helyszínen egyszerre nyitották meg kapuikat a toborzóirodák, ahová több ezer életrajzot juttattak el, és egy átlagos napon százan érdeklődnek a büntetés-végrehajtásban betölthető állások iránt – ismertette Tóth. Azokat a felnőtt magyar állampolgárokat várják, akiknek van érettségijük és büntetlen előéletűek. A szervezetnél stabil és biztos egzisztenciát lehet teremteni, amire bátran alapozhat bárki egy egész életet – tette hozzá.
A vezérőrnagy kijelentette: természetesen elvárás az, hogy a börtönök működése továbbra is biztonságos, szakszerű és jogszerű legyen, a közrendet, a köznyugalmat megzavaró esemény ne történjen, egyúttal feleljenek meg a folyamatos és biztonságos befogadási, elhelyezési, ellátási kötelezettségeiknek. „Azt szoktuk mondani, hogy nálunk az a hír, ha nincs hír” – fogalmazott.
Tóth: a magyar büntetés-végrehajtás óriási fejlődés küszöbén áll azzal, hogy a kormány eddig nem látott mértékű fejlesztésről döntött, amelynek révén hatezerrel több férőhely lesz a büntetés-végrehajtási intézetekben
Kitért arra is, hogy olyan időszakban lett országos parancsnok, amikor rendszerszintű változásokon dolgozhatnak. Elmondta: a csapatmunkában hisz, de kemény munkát követel a beosztottjaitól. Nélkülözhetetlennek tartja a szervezeten belüli és azon kívüli szoros és sikeres együttműködéseket, a fenntartásukra és újak kialakítására is nagy figyelmet fordít majd. Úgy fogalmazott: a hitelességet és a vezetői személyes példamutatást is fontosnak tartja, miként azt is, hogy tudatosítsa, mindenki egyformán fontos a szervezet életében, céljaik eléréséhez mindenkinek a munkájára szükség van.
Tóth hangsúlyozta: a büntetés-végrehajtás jelentős tradíciókkal és szervezeti kultúrával rendelkező szervezet, így természetesen ezekre a hagyományokra alapozva képzeli el a megújulást. Hasznosnak nevezte a jó példák átvételét, legyen szó külföldi büntetés-végrehajtási szervezet, hazai társszerv vagy akár a versenyszférában dolgozó cég gyakorlatáról. Úgy fogalmazott: a szervezet ismertségéért és elismertségéért fog dolgozni, fontosnak tartja a nyitottságot, a 21. századi módszerek alkalmazását mind a vezetői, mind a végrehajtói szinten.
Utalva a büntetés-végrehajtási kódexre, az új szolgálati törvény és a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének bevezetésére, azt mondta: a kormány mindenki számára egyértelművé tette, hogy a rendvédelmi ágazatban dolgozók – így a büntetés-végrehajtási hivatást választók – munkáját fontosnak, a köz- és jogbiztonság fenntartását pedig központi kérdésnek tekinti. Úgy értékelte: a körülmények kifejezetten kedvezőek ahhoz, hogy – az eddigiekhez hasonlóan – ezentúl is kiemelkedő szakmai munkát végezhessenek.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt években előreléptek a fogvatartottak foglalkoztatásának növelésében és a börtönök telítettségének csökkentésében, fejlesztések sora valósulhatott meg. A korszerűsítésekkel pedig a személyi állomány munkakörnyezete és a fogvatartottak elhelyezési körülményei is jelentősen javultak. Rögzítette: mindezeket folytatják, hiszen megvan hozzá a forrás, az elszántság és az akarat.
Tóth külön szólt a migrációs krízisről is, amely a büntetés-végrehajtást is nagy kihívás elé állította: a kormány ezt a szervezetet jelölte ki az ideiglenes biztonsági határzár elemeinek beszerzési és előállítási feladataira. Az építésben az állomány tagjai mellett fogvatartottak is részt vettek, és egyetlen rendkívüli esemény sem történt – tette hozzá. A büntetés-végrehajtás dolga volt a tranzitzónák és a táborhelyek építése is, valamint a menekülttáborok ellátásában, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal objektumaiban elhelyezettek élelmezésében, az idegenrendészeti őrizet végrehajtásában is részt vettek.
A fogvatartottak képzéséről szólva az új parancsnok azt emelte ki, hogy olyan hiányszakmákban nyújtanak képzéseket, amelyekben a kiszabadulók később el tudnak majd helyezkedni. A szakmák kiválasztásánál az elsődleges szempont az, hogy illeszkedjenek az adott térség munkaerőigényeihez, és a büntetés-végrehajtási intézetek mellett működő gazdasági társaságoknál az elítéltek szakmai gyakorlatot is szerezhetnek a képzés keretein belül. Tóth hangsúlyozta, hogy egyik legfontosabb célkitűzése a fogvatartottak teljes foglalkoztatása.
