A NATO főtitkára szerint a Nyugat nemzedéknyi idő óta nem nézett szembe a jelenlegihez hasonló kihívásokkal, ezért „nem most van itt az ideje annak”, hogy az Egyesült Államok hátat fordítson az atlanti szövetségnek.
Jens Stoltenberg a The Observer című baloldali vasárnapi brit lapnak írt cikkében nem említi az amerikai elnökválasztás republikánus győztese, Donald Trump nevét, alig burkoltan utal azonban Trump azon korábbi kijelentéseire, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem feltétlenül védi meg azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem emelik hozzájárulásukat a kollektív védelmi kiadásokhoz.
Stoltenberg elismeri cikkében, hogy jelenleg az Egyesült Államok fedezi a NATO teljes védelmi költségvetésének 70 százalékát, és jogosan igényli a terhek igazságosabb elosztását. A NATO-főtitkár hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a két évvel ezelőtti walesi NATO-csúcson a szövetség mindegyik tagja megígérte a védelmi kiadások csökkentésének leállítását, és azt, hogy egy évtizeden belül hazai össztermékének (GDP) 2 százalékára emeli e kiadások arányát.
Az idén 22 NATO-szövetséges emeli védelmi kiadásait, a csoportszintű védelmi költségvetés reálértéken 3 százalékkal bővül, és jövőre lesz a harmadik olyan év egymás után, amikor növekszenek a NATO összesített védelmi ráfordításai – írja Stoltenberg.
A főtitkár felidézi, hogy a NATO eddig egy alkalommal aktiválta a kollektív védelemről szóló záradékot, akkor, amikor az Egyesült Államokat érte terrortámadást 2001. szeptember 11-én. A NATO vette át az afganisztáni hadműveletek irányítását, több százezer európai katona szolgált az afganisztáni tűzvonalban, és több mint ezren életüket áldozták a hadműveletben, amely közvetlen válaszlépés volt az Egyesült Államok elleni támadásra – hangsúlyozza Stoltenberg.
A NATO-főtitkár szerint az utóbbi néhány évben drámaian romlott a szövetség biztonsági helyzete, egyrészt a mind magabiztosabb Oroszország, másrészt az észak-afrikai és a közel-keleti felfordulás miatt. Ebben a helyzetben a nézetkülönbségek mélyítése helyett arra kell helyezni a hangsúlyt, ami egyesíti a szövetség tagjait, mivel sem Európa, sem az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy társak nélkül cselekedjék.
A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap brit kormányforrásokat idézve azt írta: a brit külügyminisztériumban komoly aggodalmakat keltenek azok a jelzések, hogy Trump – mindenekelőtt a szíriai válság kezelésében – „szövetségre akar lépni” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és meg akarja vonni a támogatást az Aszad-rezsim ellenzékétől.
A lap forrásai szerint a brit kormány a következő két hónapban megpróbálja meggyőzni Trumpot arról, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnöknek mindenképpen távoznia kell a hatalomból. A brit külügyminisztérium egyik illetékese azt mondta lapnak: nem kétséges, hogy Trump felnéz Putyinra, de „ha rájön, hogy Putyin nem racionálisan és nem ésszerűen cselekvő valaki, akkor talán meggondolja magát”.
Marine Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva ugyanakkor kijelentette: a Nyugatnak „nincs oka félni” Oroszországtól, mivel Putyin is csak „saját hazája érdekeit és önazonosságát védi”. Le Pen szerint Oroszország európai ország, és Európa jobban teszi, ha tárgyal vele. A Nemzeti Front vezetője úgy vélekedett, hogy Donald Trump megválasztása az ő sikerének esélyeit is növeli a jövőre esedékes francia elnökválasztáson.
