Kormánymegbízottaknak és a védelmi bizottságok titkárainak tartott értekezletet november 24-én Simicskó István honvédelmi miniszter.
A konferencián a honvédelemmel és az együttműködéssel kapcsolatos legaktuálisabb kérdéseket vitatták meg a résztvevők, érintve a jövőbeli elképzeléseket. Az utóbbi idők jogalkotási eredményei és a védelmi igazgatást érintő tervek ismertetése céljából hívott össze szakértői értekezletet Simicskó. A minden évben megrendezett konferencián tartott előadásában a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a magyar közigazgatás és a Magyar Honvédség a számos kihívás ellenére is példásan helytállt az elmúlt másfél évben, amiért köszönetet mondott a megjelent kormánymegbízottaknak és katonáknak. A konferenciának különös aktualitást adott az új, területvédelmi alapokon nyugvó önkéntes tartalékos rendszer megvalósuló irányainak ismertetése.
A nemzetállamok semmivel sem válthatók ki
Mint a tárcavezető fogalmazott, erős szövetségi rendszerben végezzük a munkánkat, de az elmúlt időszakban megtapasztalhattuk: az Európai Unió vezető politikusai kevésbé érzékelték a migrációs válság problémáját, mint a veszélyt elsőként meglátó magyar kormányzat. Hazánk nemcsak a saját, hanem a schengeni határok és állampolgárok védelmében tett erőfeszítései hatására ugyanakkor lassan az európai közgondolkodásban is megindultak bizonyos folyamatok, a legutóbbi közép-európai védelmi miniszteri csúcson, majd az azt követő brüsszeli találkozón is egyre erősödő hangok csatlakoztak az általunk vázolt megoldásokhoz.
„Bízom benne, hogy a V4-ek Ausztriával, Szlovéniával és más országokkal közös erőfeszítései az Európai Unión belül is egyre inkább megértésre találnak” – fogalmazott Simicskó. Az elmúlt időszakban történt, a migrációs válsággal is összefüggő európai terrorcselekmények, a Brexit vagy az amerikai elnökválasztás egyaránt komoly üzeneteket hordoznak magukban az európai politikusok számára. A miniszter leszögezte: helytelen megközelítés, hogy az országoknak még inkább le kellene mondani szuverenitásukról az új kihívások hatására. „A nemzetállamok semmivel sem válthatóak ki, ez Európa és egyben a magyarságunk végét jelentené”.
Simicskó rámutatott, hogy sajnálatos módon növekedett az instabil országok száma, és egyre inkább teret nyert a nemzetközi terrorizmus, amelyek hatásai Európa-szerte érezhetőek. Magyarország számára továbbra is kiemelt jelentőségű a balkáni térség stabilitása – és elsősorban a szintén instabilnak tekinthető Bosznia-Hercegovina – biztonsága. A régióban ennek szellemében továbbra is fontos a magyar katonai szerepvállalás, akár megerősített formában is. Emellett az államigazgatásnak a háborúk folyamatos „civilesedésére”, például a kiberhadviselési kihívásokra is fel kell készülnie.
Erősítendő állampolgári részvétel, használható katonai tudás
A miniszter emlékeztetett: az Alaptörvény értelmében Magyarország biztonságának három pillérét a Magyar Honvédség ereje, a szövetségi rendszer és az állampolgárok hazafias elkötelezettsége, áldozatvállalása jelenti. Ezek egymással szoros összefüggésben állnak, a honvédelmi vezetésnek pedig eltökélt célja tovább erősíteni az állampolgárok részvételét, erőfeszítését a haza védelmében. A miniszter kiemelt jelentőséggel szólt a Honvédelmi Sportszövetség létrehozásáról, amelyet kedden több mint nyolcvan százalékos többséggel fogadott el az Országgyűlés. Mint mondta, az új köztestület katonai szempontból használható tudást adna mindazoknak, akik – szigorúan önkéntes alapon – csatlakoznának a kezdeményezéshez, amely így erősítené a honvédség és a társadalom kapcsolatát, közelebb hozná az emberekhez a haza védelmének gondolatát.
Emellett önkéntes katonai előképzésre ad lehetőséget, és a potenciális tartalékosok számát is növeli majd. A sportszövetség kialakítása szintén a közigazgatási területi egységekhez igazodna. Emellett beindul majd egy lőtér-fejlesztési program, közösségi terek létrehozását is tervezi a kormányzat, és nyitni kíván más szervezetek, szerveződések – például a polgárőrök – felé is. Simicskó hangsúlyozta: a fenti változások csak egy részét képezik annak az átfogó honvédelmi és haderő-fejlesztési programnak, amely a következő tíz évben valósul meg Magyarországon a kormány döntése alapján.
Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök helyettes előadásában az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer megvalósítási koncepcióját ismertette, Kun Szabó István vezérőrnagy, miniszteri biztos pedig a Honvédelmi Sportszövetség célkitűzéseiről és feladatairól szólt részletesen. Bemutatta a frissen létrehozott köztestület felépítését, amely a szakági sportszövetségekkel, intézményfenntartókkal, kormányhivatalokkal, az önkormányzatokkal és az általuk működtetett tanintézetekkel szoros együttműködésben tevékenykedik majd. Az alapításra felkért szervezetek a Budapesti Honvéd Sportegyesület, a Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége, a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Magyar Sportlövők Szövetsége és az Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége. A Sportszövetség vonatkozásában honvédelmi sportnak minősül a lövészet, a technikai sportok és a gépjárművezetés, a vívás, a küzdősportok, a tájfutás és a hagyományőrző sportok.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szintén a hatékony tartalékos rendszer megalkotása mellett érvelt, és a védelmi igazgatási rendszer szempontjából fontos változásokkal összefüggésben ismertette a legfontosabb aktuális kihívásokat, feladatokat.
A miniszter kiemelte, hogy példás a honvédelmi tárca, a Magyar Honvédség és a kormányhivatalok közötti együttműködés. Megköszönte az ebben résztvevők munkáját, és további támogatást kért a jövőbeli közös célok elérése érdekében.
