Már harmadik egymást követő éve emelkednek a katonai kiadások a NATO európai tagállamaiban és Kanadában, ezen időszak alatt csaknem 46 milliárd dollárral nőtt ezen országok védelmi költségvetése – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára szerdán Brüsszelben, egy nappal a szervezet védelmi miniszteri találkozója előtt.
A kiadáscsökkentés hosszú évei után kedvező irányú változásokat látni: az európai szövetségesek és Kanada idén 4,3 százalékkal növelik védelmi költségvetésüket, valamint az Egyesült Államok is mintegy 12 milliárd dollárral többet fog költeni a tavalyinál – közölte sajtótájékoztatóján a főtitkár.
„Országaink biztonságának megőrzéséhez tovább kell dolgoznunk a katonai kiadások növelése és a tisztességesebb tehermegosztás érdekében” – mondta Stoltenberg, a NATO elrettentési és védelmi képességeinek, illetve terrorizmus elleni fellépésének erősítését sürgetve.
A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet tavaly mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el.
A főtitkár ennek kapcsán elmondta, hogy a szövetség 29 tagországa közül 25-ben nőnek idén a védelmi költségek, ami lehetővé teszi, hogy a 2 százalékot teljesítő államokhoz Románia még 2017-ben, Lettország és Litvánia pedig 2018-ban csatlakozzon.
Stoltenberg emellett „történelmi fejleménynek”, „a valódi transzatlanti szolidaritás” kifejeződésének nevezte, hogy megkezdték működésüket a NATO többnemzetiségű erői Lengyelországban és a balti államokban.
Kérdésre válaszolva pedig leszögezte, az előző napi kibertámadás aláhúzza a fontosságát a kibervédelem megerősítésének, amelyből a szövetség is kiveszi a részét.
Donald Trump, aki korábban a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba, néhány hónapja közölte: még az év végéig „valódi előrelépést” vár a szövetségesek védelmi kiadásainak emelésében.
