Nemzetközi segítséget kér a német kormány a hamburgi G20-csúcs alatt történt zavargások felelőseinek felkutatásához és felelősségre vonásához. Kedden megjelent adatok szerint a hét végén tartott tanácskozás megzavarására erőszakkal törekvő tüntetők legkevesebb 13 országból gyűltek össze az észak-németországi nagyvárosba.
A Berliner Morgenpost című lap beszámolója szerint Heiko Maas igazságügyi miniszter megkérte európai uniós kollégáit, hogy kezeljék elsőbbséggel a német jogsegélykérelmeket és gondoskodjanak a német igazságügyi hatóságok által kiadott európai elfogatóparancsok gyors végrehajtásáról. Minisztertársainak írt levelében kiemelte, hogy a hét végi zavargásokról készült fényképek és videófelvételek elemzéséhez is szükséges az uniós partnerek támogatása, mert az erőszakos akciókban több száz külföldi vett részt.
Nemcsak a hamburgi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáról van szó, hanem a megelőzéséről is. Az együttműködést olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy a következő csúcstalálkozó helyszínére már ne tudjanak lecsapni „az európai zavargásturizmus” résztvevői – írta a szociáldemokrata (SPD) miniszter.
Hozzátette, hogy ezek az emberek és a szélsőséges politikai mozgalmak tagjai mindenekelőtt az internet révén hangolják össze határokon átívelő tevékenységüket, ezért a velük szembeni fellépéshez is nemzetközi összefogás kell. Szervezkedésüket minden országban dokumentálni kellene, és a bizonyítékokat el kellene juttatni az érintett ország hatóságaihoz. A péntek-szombati csúcstalálkozó alatt történt zavargásokkal összefüggésben kiadtak 51 elfogatóparancsot és őrizetbe vettek 186 embert. Közöttük 132 német állampolgár van, továbbá nyolc francia, hét olasz, öt svájci, négy-négy török és orosz, három lengyel és két-két holland, spanyol és portugál. További 225 embert előállítottak, köztük 67 külföldit, akik 13 különböző országból érkeztek.
A zavargások résztvevőit a többi között súlyos testi sértéssel, rongálással és gyújtogatással gyanúsítják. Az első becslések szerint millió eurós nagyságrendű kárt okoztak. A károsultak megsegítésére a szövetségi kormány és a tartományi rangú Hamburg kormánya létrehoz egy pénzalapot, amelyből az ígéretek szerint gyorsan, a lehető legkevésbé bürokratikus módon adnak támogatást.
A zavargásokban csaknem ötszáz rendőr megsebesült. Ők jutalmat, a műveletben részt vevő több mint húszezer további rendőr pedig 2-3 nap rendkívüli szabadságot kap.
A rendbontások nyomán elkezdődött viták egyik fő témája a hamburgi városvezetés felelőssége. Olaf Scholz első polgármester – a tartományi kormány vezetője – ugyan elismerte, hogy nem sikerült teljesíteni a biztonság fenntartásáról szóló ígéreteket, de nem akar lemondani. Egy kedden ismertetett reprezentatív felmérés szerint a németek többsége kiáll mellette, a Bild című lapban közölt adatok alapján 58,9 százalék pártolja, hogy hivatalában maradjon, míg 26,4 százalék szerint távoznia kellene.
