Hónapokig tartó titkos tárgyalások és egy kulcsfontosságú Biden-Scholz alku vezetett ahhoz a történelmi fogolycseréhez, amelynek eredményeként Evan Gershkovich újságíró és 15 másik nyugati állampolgár kiszabadult Oroszországból. A Kreml legfőbb követelése a hírhedt „állatkerti gyilkos”, Vagyim Kraszikov szabadon bocsátása volt, amelyet Németország végül teljesített.
A Fehér Ház a nyilvánosság kizárásával folytatott tárgyalásokat Moszkvával, hogy kiszabadítsa Gershkovichot, Paul Whelan volt tengerészgyalogost, Alsu Kurmashevát, a Szabad Európa Rádió riporterét, és Vlagyimir Kara-Murzát, az ismert ellenzéki politikus-aktivistát. Az alku megkötését nehezítette, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok az ukrajnai háború miatt mélyponton voltak.
A tárgyalásokban áttörést Joe Biden amerikai elnök július 21-i telefonhívása hozott, amelyben szlovén kollégáját sürgette a megállapodás tető alá hozatalára. Szlovénia később két orosz állampolgárt engedett szabadon kémkedés vádja alól.
A legnagyobb akadályt a német fél jelentette, mivel Berlin vonakodott kiadni Kraszikovot, aki egy grúz származású férfit ölt meg Berlinben az orosz titkosszolgálat megbízásából. Végül Olaf Scholz német kancellár és Biden áprilisi találkozóján született megállapodás.
A fogolycsere vegyes érzelmeket váltott ki. Németországban sokan bírálták Kraszikov kiadását, míg az általa meggyilkolt férfi családtagjai csalódottságuknak adtak hangot.
