A bekövetkezett munkabalesetek és azok statisztikái csupán egy jéghegy csúcsát jelentik meg, de sok esetben a kapcsolódó vizsgálatok is csak részben derítenek fény arra, hogy valójában mi történt. A rejtőzködő kockázatok, a valódi okok legtöbbször rejtve maradnak. A megelőzés lehetőségeinek kiaknázására viszont világraszóló megoldások születtek.
A legfrissebb, 2017 első felére vonatkozó, inkább a kedvezőtlen irányba mutató munkabaleseti adatok tükrében biztató, hogy éppen a magyar munkavédelmi szakemberek fejlesztenek ki és alkalmaznak nemzetközi érdeklődést kiváltó munkavédelmi módszertanokat. A munkabalesetek enyhén csökkenő, illetve a halálos kimenetelű esetek jelentősen növekvő számait mutatja a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya által készített idei féléves összegzés.
Ez összességében egyfajta patthelyzetre utal és a rendszeresen közzétett munkabaleseti adatok alapján vázolható tendencia is inkább a munkahelyek csökkenő biztonságát jelzi, a hatóság és a szakterület erőfeszítése ellenére és figyelembe véve a munkabaleseti adatok feldolgozásából adódó lehetséges eltéréseket.
2017 első felében 9969 munkabalesetet regisztrált a munkavédelmi hatóság Magyarországon, ami 3 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év ugyanezen időszakának esetszámaihoz képest. A 45 bekövetkezett halálos baleset azonban 25 százalékos növekedést jelent. A legtöbb munkabaleset továbbra is a gépiparban következett be. Idén január és július között is figyelmet érdemlően magas az építőiparban bekövetkezett halálos balesetek száma, 11 ember veszette életét, hasonlóan a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazati csoporthoz. Külön említést érdemel, hogy a regisztrált munkabalesetek kapcsán 85 esetben függesztett fel a hatóság valamilyen munkatevékenységet és 62 esetben függesztette fel valamilyen eszköz használatát, ami a baleset egyéb munkáltatót sújtó terhei mellett jelentős kiesést is okoz a termelésben.
Ugyanakkor – jellemzően éppen a balesetekkel leginkább sújtott ágazatokban — számos hazai nagy és közepes vállalkozás foglalkoztat nemzetközi szinten is kiemelkedő tudással és tapasztalattal rendelkező munkabiztonsági, munkaegészségügyi és környezetvédelmi szakembereket. Az általuk kidolgozott két kulcsfontosságú módszertant az idei, Szingapúrban megrendezésre kerülő 21. Munkavédelmi Világkongresszuson is bemutatják a munkahelyi biztonság elismert szaktekintélyeinek. A 2016-ban, Frankfurtban megrendezett előző világkongresszus kiemelkedő látogatottsága – mintegy négyezer szakember, köztük az Európai Munkavédelmi Ügynökség (OSHA) küldöttsége és az ENSZ e területre szakosodott szervezetének (ILO) jelenléte — jól mutatja a rendezvény méretét, presztízsét.
De melyek is ezek az újdonságok? Az első bemutatásra érdemes vívmány az építőipari kivitelezések munkavédelmi szempontú előkészítése egy meglehetősen részletes, minden érintett területet felölelő tervezési rendszer, ami nem nélkülözi a józan, életszerű megoldásokat és a digitális technika vívmányainak alkalmazását sem, fejtette ki Géczi Rudolf, a világkonferencia magyar delegációjának vezetője, a módszertanok kidolgozásához szervezeti hátteret biztosító Alemona Hungary Kft. vezető tanácsadója.
A második fejlesztés lényege a munkavédelmi kultúra egy rendszeraudittal együtt történő felmérése, ami megvalósítható bármilyen jellegű, tevékenységű gazdasági szervezetnél. E vizsgálat nagyrészt a munkaterületen zajlik, ugyanis sokszor épp a kedvezőtlen munkabiztonsági környezetben születnek forradalmi, előremutató megoldások. A felmérés eredményei egy olyan intézkedési tervekhez adnak információkat, amelyekkel megőrizhetők a munkatapasztalatokon alapuló előremutató ötletek, de kiiktathatóvá válik a balesetekhez vezető tényezők többsége. Ilyenek lehetnek a például a kockázatértékelési hiányosságok, a felelősségi rendszer illetve a működtetés zavarai, de a tervezési fázisban figyelmen kívül hagyott munkavédelmi szempontok is. A vizsgálati eredmények így fejlesztési irányokat is kitűznek, például a megelőző karbantartási rendszerek finomhangolását, a változás-menedzsment eljárások felhasználóbaráttá tételét vagy akár a kommunikációs stratégia átdolgozását.
A felmérés eredményeire alapozott intézkedések minden esetben pozitív hatással vannak a rendszerfejlődésre és a szervezeti kultúrára, ugyanakkor a gazdaságossági szempontok is már rövidtávon érvényesülhetnek. Gondoljunk csak egy munkavédelmi szempontból is jól tervezett és összeállított gyártósor üzembe helyezésére, ahol minden fontos biztonsági elem előzetesen rendelkezésre áll és úgy kezdődhet meg időben a termelés, hogy akár hónapokig nem kell szükségtelen kockázatoknak kitenni a dolgozókat. A szakember szerint már rendelkezésre álló szaktudás és a legújabb technológiák ötvözésével a munkahelyi biztonság terén is jelentős távlatok nyílnak meg a munkavédelem hatékonyságának javítására. A lehetőségek tárházából gondoljunk akár csak egy építési terület teljes biztonságának 3D térképen való megtervezésére, megjelenítésére, majd a biztonságkritikus pontok jelölésére és a kapcsolódó munkafázisok valósidejű és előzetes monitorozására.
”Ki ne dolgozna szívesen egy olyan üzemben, építkezésen, ahol már az előzetes elképzeléseket követően a tervezőasztaltól kezdve folyamatosan és kötelezően megjelennek a biztonsági szempontok, berendezések. Kicsit olyan ez, mint napjaink korszerű autói, amelyekbe nem utólag, külön szerelik be a biztonságunkat szolgáló egységeket, hanem a vázszerkezet kialakításától kezdve a fékeken, légzsákokon, az utat figyelő szenzorokon keresztül a fedélzeti számítógépig a tervezéstől fogva egy integrált rendszert alkot minden elem, aminek működése összefügg a jármű biztonságával” — magyarázta Géczi.
A tanácsadó úgy véli, a hazai munkavédelmi szakemberek új generációjának nemzetközi tapasztalatokkal is gazdagított tudásbázisa sokkal nagyobb hatást is képes volna kifejteni ágazattól függetlenül, a munkahelyek, és munkaterületek biztonságának fejlesztésére. Megfelelő együttműködés és több szakmai párbeszéd esetén e rendszerszemléletet és a technika vívmányainak integrációját előtérbe helyező megközelítés biztosan kedvező hatással lenne a munkabaleseti statisztikákra, a versenyképesség nyilvánvaló javítására mellett.
Gedeon András
