Tizenkét vádlottat marasztalt el a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság első fokon a gádorosi csicskáztatásként ismertté vált ügyben – közölte a Szegedi Törvényszék szóvivője.
Juhászné Prágai Erika közölte, a járásbíróság az elsőrendű vádlottat személyi szabadság megsértése, zsarolás és hatósági eljárás akadályozása miatt nyolc év börtönbüntetéssel sújtotta. Négy másik vádlottra ugyanezért hat év négy hónap és hat év tíz hónap közötti börtönt szabott ki. A többi vádlottat rövidebb börtönbüntetésre, felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve 300 óra közérdekű munkára ítélték.
A két ügyvéd vádlottat ügyvédi visszaélés bűntettében és más bűncselekményekben találták bűnösnek. Egyikük három év négy hónap végrehajtandó börtönbüntetést kapott és örökre eltiltották az ügyvédi hivatástól, a másik felfüggesztett szabadságvesztést kapott és kétéves eltiltást.
A terheltek közül többen az elsőrendű vádlott, a családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A család – döntően a Békés megyei Gádoros területén – jelentős ingatlanvagyonra tett szert. A családtagok mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket kerestek. Őket vették rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására. Személyi okmányaiktól megfosztották őket, majd az embertelen körülmények között elhelyezett sértetteket állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítették, havi járandóságaikat pedig elvették. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatását, szállítását, felügyeletét – egymás között megosztották.
A vádlottak különböző módszerekkel kilenc sértettnek összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, a munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okoztak.
A 2012-ben indult perben kiderült, hogy egy férfit 1995-től tizenöt évig tartottak fogva, és mások is éveken át éltek a vádlottak ingatlanjain.
Először 2008-ban indított nyomozást a rendőrség, akkor azonban a vádlottaknak fenyegetéssel sikerült rávenniük a sértetteket arra, állítsák azt, hogy megfelelő ellátást és fizetséget kapnak a munkájukért. A családtagok folyamatosan értesültek az ellenük folyó eljárás részleteiről is, például úgy, hogy az általuk megbízott ügyvédek sértetti képviselőként részt vettek a kihallgatásokon.
A jelenlévő vádlottak és a védők fellebbeztek az ítélet ellen.
