Viszonylag új, ám dinamikusan fejlődő diszciplínáról esett szó a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (RTK) Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke által rendezett konferencián október 3-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, a konferencia levezető elnöke köszöntőjében felidézte, hogy annak idején nagy feladat volt a magánbiztonság és önkormányzati rendészet beemelése az RTK portfóliójába. Erre a lépésre az a felismerés vezetett, hogy a biztonság társadalmi termék, azt nem csak a rendőrség állítja elő, bár meghatározó szerepe van ebben. A vezérőrnagy elmondta: a konferencia témájául szolgáló szakterület kutatási terepe az állami őrszolgálatok, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági szféra és a polgárőrség tevékenysége. Hangsúlyozta, hogy e téren a következő évtizedek jelentős fejlődést hoznak, mert az állam nem tudja teljesen garantálni a biztonságot; ma már magánszemélyek képesek hadviselést folytatni, különböző modern technikai eszközök segítségével akár otthon ülve csapást tudunk mérni személyekre, objektumokra. A vezérőrnagy a Fenntartói Testület tagjaként ígéretet tett arra, hogy az egyetemen mindig támogatást élvez majd e szakterület.
Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese utalt arra, hogy a konferenciát szervező tanszék mindössze három esztendeje alakult, de maga a szakirány már egy évtizedes múltra tekint vissza. Mindezek ellenére a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet oktatását, kutatását nem csupán az egyetem falain belül, de a civil biztonsági szakma berkeiben is elfogadják és nagyra értékelik. Amint a dékánhelyettes fogalmazott, ebben jelentős szerepe van Christián László PhD rendőr ezredesnek, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetőjének.
A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport vezetője Christián László köszönetet mondott a szakirány tíz évvel ezelőtti létrehozásának támogatásáért Janza Frigyesnek, illetve a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola akkori vezetésének. Megköszönte továbbá a Fenntartói Testület támogatását a kutatócsoport létrehozásához, valamint a szakmai partnerek által nyújtott folyamatos segítséget a tanszék működéséhez, elsősorban a szaktanterem kialakításához. A tanszékvezető elmondta, hogy húsz érvényes együttműködési megállapodással rendelkezik a tanszék, és további három előkészítés alatt van. Az utóbbi években megújították negyven tantárgy programját, öt új tankönyv született, és komoly tudományos diákköri eredményekkel büszkélkedhetnek a szakirány hallgatói.
A tanszékvezető a tervekről is említést tett: ezek között szerepel például a mentorprogram, illetve a mesterképzés elindítása. A kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a rendészet küldetése csak összefogással – a rendőrség, egyéb rendvédelmi szervek, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági cégek és a civil bűnmegelőzés együttműködésével – teljesíthető: Janza kifejezésével élve ezt nevezzük komplementer rendészetnek. A kutatócsoport célja a többi között: a figyelem ráirányítása erre a tényre; a rendészettel való kapcsolódás elemzése; problématérkép felvázolása és természetesen megoldások keresése. A tanszékvezető végül bemutatta a kutatócsoport tagjait, köztük két külföldi munkatársukat.
A közrend, közbiztonság fenntartása egyre nagyobb kihívások elé állítja a rendészet szerveit. Egyúttal el kell fogadni, hogy a társadalom működése szempontjából oly fontos érték, a biztonság fenntartása nem várható el az állam által erre a feladatra rendelt egyetlen szervezettől a rendőrségtől — jelentette ki Christián.
A XXI. században a rendészet terepe folyamatosan változik és egyre fontosabb szerephez jutnak a rendőrség partnerei, közülük is a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet. A rendészeten belül e két, kimondottan fiatal diszciplína akkor vívhatja a ki a társadalmi és tudományos elfogadottságot, ha megtörténik, a kellően alapos szakmai, kutatási megalapozása és rendelkezésre állnak azok a most még csak alacsony számban megszületett szakcikkek, tanulmányok, szak és tankönyvek, amelyek erősítik a két fiatal rendészeti ágat. Hazánkban hasonló mélységű, tudományos igényű kutatás eddig nem volt, ezért különösen meghatározó, hiánypótló lehet jelen kutatás kimenetele a szakma jövője szempontjából — jelentette ki a tanszékvezető.
Christián szerint a kutatás alapkérdése az, hogy miként szolgálhatja a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet a közrend, közbiztonság fenntartását a XXI. században és miként tehető még hatékonyabbá az érintett szervezetek közötti együttműködés a jövőben. A kutatás hipotézise az, hogy a rendészet komplex rendszerében a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet komolyabb szerepet tölthet be, amennyiben megtaláljuk számukra azokat a feladatokat, amelyeket érdemi jogalkotótól kapott felhatalmazás birtokában ők láthatnak el a leghatékonyabban. A kutatás célja, hogy a rendészeten belül a két új területre ráirányítva a figyelmet több aspektusból vizsgálja a magánbiztonság/önkormányzati rendészet: szerepét, jelentőségét, szabályozását, szervezetét, megítélését, legjobb gyakorlatokat, oktatási, képzési rendszerét, a rendészet szerveinek együttműködését, nemzetközi összevetésben is. A cél a két terület, illetve a rendészettel való kapcsolódásuk egyes problémáinak a felszínre hozása és megoldási javaslatok vázolása — mondta Christián.
Boldizsár Gábor ezredes, a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kérdésekkel ugyancsak foglalkozó Vidékbiztonság Kutatóműhely helyettes vezetője a vidékbiztonság aktuális kérdéseiről tartott előadást. Mint mondta, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával közösen létrehozott kiemelt kutatóműhely munkájában egyetemünkön az RTK, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Katasztrófavédelmi Intézet vesz részt. A kutatóműhely célul tűzte ki a vidékbiztonság komplexitásának feltárását, az összetevők törvényszerűségeinek rendszerszemléletű meghatározását, valamint a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár és oktatási módszerek kidolgozását.
A magánbiztonság átvilágításának módszertanáról szólva Szabó Csaba rendőr őrnagy, tanársegéd kiemelte a nemzetközi tendenciák és a nemzetközi jó gyakorlatok feltárásának fontosságát. A tanársegéd a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet vonatkozásában különösen lényegesnek ítélte a hiánypótló kutatások folytatását és azt, hogy eredményként a jogalkotó számára megfogalmazott ajánlások is szülessenek.
A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport szlovén tagja, Andrej Sotlar a plurális rendészet (plural policing) nemzetközi szakirodalmának áttekintésével kezdte előadását, kiemelve, hogy ma már nem létezik egyszereplős rendészet. A Maribori Egyetem Biztonságtudományi Karának dékánja a szlovén modellről szólva elmondta, hogy a plurális rendészet résztvevői között megtaláljuk a rendőrségtől kezdve a magánnyomozókig valamennyi olyan szereplőt, akinek fő profilja a biztonság fenntartása, és e szervezetek, személyek között valós, mindennapos együttműködés tapasztalható. Fontos ez azért is, mert ezek a szervezetek egymástól is tanulhatnak ily módon. Mint Andrej Sotlar fogalmazott: az egyetemek rendkívül alkalmasak arra, hogy a különböző szervezetekből érkező rendészeti szakemberek semleges platformon folytassanak szakmai eszmecserét.
Az önkormányzati rendészeti kutatások részeredményeiről számolt be Bacsárdi József. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának PhD-hallgatója elmondta: az önkormányzati rendészet újrafelfedezésének vagyunk ma tanúi: a városi rendőrségek 1919-es, majd az önkormányzatok 1949-es felszámolása után már a nyolcvanas években, de a rendszerváltozás után még inkább igény mutatkozott a települési rendészet felélesztésére. A kutatás ezt a folyamatot kívánja segíteni, elsősorban a meglévő anomáliák feltárásával.
