Nagy odafigyelést kívánnak bíróktól, ügyvédektől, ügyészektől és a bírósághoz fordulóktól egyaránt a jövőre életbe lépő új eljárási kódexek – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Handó Tünde közölte: az új polgári és az új közigazgatási perrendtartás 2018. január 1-jén lép hatályba, az új büntetőeljárási törvény pedig július 1-jén. A bíróságokra érkező évi mintegy másfél millió ügy túlnyomó többségét érinthetik ezek a változások – tette hozzá.
Utalt arra, hogy az OBH a jogszabályok előkészítése során részt vett azok véleményezésében, a jogszabályok életbelépésére készülve pedig az igazgatási és a képzési feladatokat végzi.
Kiemelte, több ezer bírót, bírósági titkárt, fogalmazót készítenek fel az új eljárási szabályok alkalmazására, de a legalapvetőbb ismereteket minél szélesebb körben el kell juttatni a társadalomhoz is.
Változik például a bírósághoz fordulás, a keresetlevél szigorúan rögzített formai és tartalmi kellékeinek elmulasztása jelentős időveszteséget okozhat az állampolgároknak jogaik érvényesítésében, a törvényszéken induló perekben pedig jövőre már kötelező lesz a jogi képviselet – ismertette az OBH elnöke.
Az igazságszolgáltatás európai napja 2003 óta minden évben október 25-e, ezen a napon a bírósághoz való hozzáférés támogatása érdekében a bíróságokon nyílt napokat tartanak és fogadják az érdeklődőket – tette hozzá.
Handó elmondta: a magyar igazságszolgáltatás az EU élmezőnyébe tartozik, több felmérés szerint is az 4-6. helyen áll. Idén az első félévben a magyar bíróságok 29 ezerrel több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett. A folyamatban lévő peres ügyek száma 20 százalékkal csökkent az előző félévhez képest, a nem peres folyamatban lévő ügyeké 32 százalékkal, a helyi bíróságokon induló ügyek 91 százaléka pedig első fokon jogerőre emelkedett.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: az új perrendtartások célja az ügyfélbarát, jelenleginél gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb eljárás.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet: nem mindig könnyű összehangolni az olyan ellentmondó követelményeket, mint például a minél gyorsabb eljárás, illetve a jogérvényesítés. A gyakorlatban fog kiderülni, milyen volt a jogszabály-előkészítés, amelynek során nem csupán három nagy terjedelmű eljárási törvényt kellett kodifikálni, hanem azokhoz kapcsolódva ki kellett dolgozni több száz másik jogszabály módosítását is.
Benkő Imola, az OBH jogi főosztályának vezetője közölte: a legnagyobb változás a közigazgatási ügyszakban várható, az ügymennyiség bizonyosan nőni fog, de még megbecsülni is nehéz, hogy mennyivel, hiszen ez jelentős részben az ügyfelektől függ. Az új helyzetre az OBH a többi között azzal készül, hogy mintegy kétszáz új közigazgatási bírói státuszt létesít és jövőre ütemezve feltölt.
Virág Csaba bíró, az OBH polgári perrendtartással foglalkozó munkacsoportjának vezetője elmondta: az új eljárási törvény pontosabb keresetlevelet ír elő a bírósághoz fordulók számára, ebben az eddiginél precízebben, a hivatkozott jogszabályokkal együtt kell megjelölniük, hogy mi alapján és mit várnak a bíróságtól.
Ebben a szisztémában az európai tendenciáknak megfelelően a magyar bírónak is lesz egy fokozottabb permenedzselő funkciója, ami azonban nem csaphat át prejudikációba. A gyakorlatban alakulhat majd ki a helyes egyensúly, amihez segítséget nyújt a polgári eljárási kódex néhány hónap alatt elkészített terjedelmes kommentárja, amely azonban kereskedelmi forgalomba nem kerül, csak a bírók férhetnek hozzá.
Számos új problémát vethet fel az új szabályozás, a tárgyalótermekben dől majd el hogy a „kreatív” ügyfelek és jogi képviselők jogértelmezési javaslatai közül melyek lesznek időtállóak – fűzte hozzá a szakember.
Barabás Gergely bíró, az OBH közigazgatási perrendtartási munkacsoportjának vezetője elmondta: az új közigazgatási eljárási törvény jelentős változásokat hoz, már csak azért is, mert ilyen önálló szabályozás nem volt. Eddig a közigazgatási bírák a polgári perrendtartás egyik fejezetét és az általános szabályokat alkalmazták.
Az új eljárási kódexhez igazodva átalakul a bírósági fórumrendszer, továbbá jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás joga a közigazgatási perekben. Jelenleg a közigazgatási hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróság előtt, az új szabályozás azonban az úgynevezett közigazgatási cselekmények esetében is lehetőséget ad erre – ismertette a szakember.
Emellett a közigazgatási bíróság, amelynek eddig nem volt jogköre arra, hogy a közigazgatási ügyekben hozott döntései végrehajtását kontrollálja, az új szabályozás szerint már ennek érdekében is eljárhat. Ha szükséges, akkor bírsággal ösztökélheti a hatóságot, illetve személyesen a vezetőjét is a vonatkozó bírói döntés végrehajtására. Ez a bírság akár tízillió forint is lehet, továbbá a bíró kijelölhet másik közigazgatási szervet az adott ügyben az eljárásra.
Kérdésre válaszolva Barabás elmondta, hogy például a kamarai szabályzatok is támadhatóak lesznek ezután, ami a véleménynyilvánítás szabadsága kapcsán merült fel korábban, de lehetőség nyílik a közigazgatási szerződések – például egy önkormányzat és egy parkolási társaság közötti megállapodás – bíróság előtti megtámadására is. Az új szabályozás számos jogalkalmazási kérdést is felvethet, amelyek a tárgyalótermekben dőlnek majd el; ilyen például, hogy egyedi közigazgatási cselekménynek minősül-e és ilyen módon megtámadható-e bíróság előtt egy közlekedési jelzőtábla – jegyezte meg a szakember.
