A kormány előtt van az új Nemzeti Biztonsági Stratégia, amely egy korszerű dokumentumban foglalja össze Magyarország biztonságával kapcsolatos alapvetéseket – mondta a Biztonságpiacnak Simicskó István honvédelmi miniszter. Az elmúlt esztendőben indult el az utóbbi évtizedek legjelentősebb haderő-fejlesztési programja, a Zrínyi 2026. A honvédelmi tárca 2017-ben mintegy 76 milliárd forintot fordít a védelmi képességek fejlesztésére.
– Hogyan értékeli a honvédelmi tárca teljesítményét 2016-ra visszatekintve?
– A Magyar Honvédség egész évben helytállt az ország védelmében. Mindannyian büszkék lehetünk katonáink teljesítményére itthon, a határaink mentén és a külföldi missziókban egyaránt. Katonák ezrei vettek és vesznek részt folyamatosan a déli határaink, ezáltal Magyarország és Európa védelmében. Sok munkával és kihívással teli volt az elmúlt év, de szerencsére sikerült megvalósítani a legfontosabb kitűzött céljainkat, köztük azt, hogy elindítsuk az elmúlt huszonhat év legnagyobb honvédelmi és haderő-fejlesztési programját, a Zrínyi 2026-ot. Több képességünket megerősítettük vagy megújítottuk. Országos hatáskörű szervként létrehoztuk a Katonai Rendészeti Központot, amely hazánk biztonságának erősítését is szolgálja, emellett az alakulat külföldre is kiajánlható, a nemzetközi missziókban is szükséges katonai rendőri, úgynevezett Military Police képességgel rendelkezik. Szintén az elmúlt évben hoztuk létre zászlóaljak összevonásával a Különleges Rendeltetésű Ezredet, amely szárazföldön, levegőben, vízen és víz alatt is képes harci feladatok gyors, határozott, szakszerű ellátására. Az Alaptörvény módosításaival korszerű, az arányosság és a szükségesség elvét szem előtt tartó kereteket teremtettünk feladatainkhoz. Az Alaptörvénybe bekerült a terrorveszélyhelyzet, amelynek elrendelésével, ha szükséges, a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segíthetik a rendőrök munkáját. Ugyancsak fontos volt, hogy a biztonsági környezet változását látva a kormány egy komoly terrorellenes intézkedési csomagot fogadott el. Számos nemzetközi katonai gyakorlatot tartottunk Magyarországon és vettünk részt más nemzetek gyakorlatain is, az ott megszerzett tapasztalatok a Magyar Honvédség képességfejlesztését segítették és segítik elő. Elindítottuk a katonák egyéni felszerelésének fejlesztését, ennek részeként új gyakorlóruházatot vezettünk be. Több toborzási programmal készültünk és készülünk az idei évben is. Új, területvédelmi alapokra helyeztük az Önkéntes Tartalékos Rendszert, továbbá létrehoztuk a Honvédelmi Sportszövetséget, amelynek célja a társadalom és a honvédelem kapcsolatának erősítése.
– Hol tart az új nemzeti biztonsági, illetve az új katonai stratégia kidolgozása? Hogyan kell Magyarországnak alkalmazkodnia a megváltozott nemzetközi biztonsági környezethez?
– Európa biztonsági környezete az elmúlt években jelentősen romlott. Ebben a tömeges migráció, a több nyugat-európai országot is sújtó terrorizmus és a kontinens geopolitikai környezetének megnövekedett instabilitása játssza a főszerepet. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi rendszer is mindinkább többpólusúvá válik, növekszik a globális bizonytalanság. Az új helyzet és az új kihívások új válaszokat követelnek. Az új Nemzeti Biztonsági Stratégiában a kormány számot vet az újonnan jelentkező biztonságpolitikai tényezőkkel és az azokból fakadó kihívásokkal, és jelzi, hogy a jövőben még többet kíván tenni Magyarország biztonságának megőrzéséért. A világban zajló nagyszabású gazdasági, katonai és demográfiai átrendeződések, súlyponteltolódások olyan többpólusú nemzetközi rendszer kialakulásának az irányába mutatnak, amely a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság növekvő mértékével jár együtt. Az új biztonsági kihívásokra a régi válaszok már nem elegendők, új megoldásokra van szükség. Már elkészült, és a kormány előtt van az új Nemzeti Biztonsági Stratégia, amely egy korszerű dokumentumban foglalja össze Magyarország biztonságával kapcsolatos alapvetéseket, és amely teljes mértékben figyelembe veszi a hazánk és Európa biztonsági környezetében az elmúlt évek folyamán végbement jelentős változásokat. E stratégia feladata, hogy a biztonsági környezet elemzése alapján meghatározza azokat a nemzeti célokat, feladatokat és átfogó kormányzati eszközöket, amelyekkel Magyarország a nemzetközi politikai és biztonsági rendszerben képviselni tudja értékeit, érvényesíteni képes nemzeti biztonsági érdekeit, és ezáltal szavatolni tudja a haza biztonságát.
– Az életpályamodell-program folytatása mellett milyen ütemben korszerűsödnek a katonák által használt haditechnikai eszközök és felszerelések? Mekkora összeget fordítottak ilyen célra 2016-ban, és milyen ráfordítással terveznek 2017-re?
– Tavaly erre a célra tervezetten 40,4 milliárd forint állt rendelkezésre, ami 2017-ben ennél 88 százalékkal magasabb összeg, azaz idén mintegy 76 milliárd forint fordítható a védelmi képességek fejlesztésére. Az előző évben már megkezdett számos fejlesztési feladat (mint például a katonáink egyéni harcászati felszerelésének fejlesztése, a híradás-, informatikai és gépjármű-technikai fejlesztések, a légvédelmirakéta-komplexum modernizálása) mellett 2017-ben mintegy 28 milliárd forint értékben kezdődhetnek meg a további korszerűsítések. Az idén induló programok egyaránt érintik a szárazföldi és a légierő haderőnemet, a hírszerző, elhárító, rádióelektronikai felderítő és művelettámogató képességeket is, valamint a kibervédelem területén is jelentős fejlesztéseket valósítunk meg. A meglévő képességek megőrzése érdekében történik többek között a Mi–17-es helikopterek felújítása is, amellyel középtávon, átmenetileg biztosítható a szállítóhelikopter-képesség fenntartása. Ez nem váltja ki azt a célkitűzést, hogy új, illetve újszerű forgószárnyas repülőeszközökre is szükségünk van.
– Hogyan állta meg helyét a Magyar Honvédség abban az „új világban”, amelyet a menekültválság okozott, és amelynek fontos jellemzője például az aszimmetrikus hadviselés?
– A nemzetközi biztonsági környezet az elmúlt évek során jelentősen átrendeződött, és sajnos egy olyan új környezet van kialakulóban, amit jelentős instabilitás és romló biztonsági folyamatok jellemeznek. Az új Nemzeti Biztonsági Stratégia által felkészültek lehetünk a nehezen leküzdhető aszimmetrikus kihívásokra, mint például a nemzetközi terrorizmus, a kibertérben folytatott kártékony műveletek vagy a tömeges, népvándorlásszerű migráció. A Magyar Honvédség fejlesztésében, modernizációjában kiemelt feladat az ország védelme. Olyan haderőt építünk, amely hatékonyan képes ellátni – nemzetközi feladataink mellett is – az ország fegyveres védelmét az új kihívásokkal szemben is. A Magyar Honvédség a tömeges bevándorlás okozta helyzet kezelésében a kezdetektől fogva aktívan és nagy erőkkel vesz részt. A honvédség és a rendőrség együttműködése példaértékű, a határon szolgáló egyenruhások mindent megtesznek a magyar emberek biztonságáért, a schengeni határok védelméért és ezzel az európai országok biztonságáért. A Magyar Honvédség és az együttműködő szervezetek az eddig elvégzett feladatok alapján felkészültek, és továbbra is készen állnak arra, hogy a kormány döntésének megfelelően, kellő létszámmal és a szükséges technikai eszközökkel végrehajtsák feladataikat.
– Egy ilyen biztonsági környezetben hogyan jellemezhető a visegrádi országok közötti védelmi-biztonsági célú együttműködés, illetve miként fejlődhet ez a jövőben?
– A közös érdeket felismerve kiváló együttműködést alakítottunk ki a V4-tagországokkal az eddigi feladataink során. A V4-ek országai értékes segítséget nyújtottak a schengeni határ védelmében, de fontos megemlíteni, hogy november elején Ausztria is küldött műszaki kontingenst a magyar–szerb határhoz, amely a további együttműködést szélesíti. A visegrádi országok esetében pedig lényeges szempont az is, hogy hasonlóan gondolkodunk a migrációs válság okozta problémák megoldásairól is. Ez az együttműködés és a nézeteink közös képviselete hatékony és nem figyelmen kívül hagyható erőt képvisel az Európai Unión belül is. Sikeresen valósítottuk meg az Európai Uniónak felajánlott V4-es harccsoportot, amely az elmúlt év első felében állt készenlétben. A sikeres együttműködés nyomán e harccsoportot a tervek szerint 2019-ben újra felajánljuk az EU-nak. Fontos emellett a V4-eknek a balti országokban idén tervezett, rotációs alapú, kiképzési célú jelenléte, amely a NATO megerősítő intézkedéseinek egyik jelentős eleme.
– Melyek a legfontosabb, a Honvédelmi Minisztérium előtt álló idei feladatok és célok?
– Az egyik legfontosabb a már említett Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Program részeként az ország és a katonáink biztonságát erősítő további fejlesztések megvalósítása. E fejlesztések központjába a katonát, az embert helyeztük, ezt a célt szolgálja az illetmények emelése mellett az új haditechnikai eszközök, felszerelések beszerzése is. A haza védelmének érdekében modern harcászati eszközökre, korszerű felszerelésre van szükségük katonáinknak. Az egyéni harcászati felszerelés fejlesztésével párhuzamosan a haditechnikai képességeink megújítása is azt szolgálja, hogy katonáink biztonságosabban, hatékonyabban és könnyebben tudják ellátni sokrétű feladataikat az ország és a magyar emberek védelme érdekében. Ezt szolgálja a már említett új hadigyakorló ruházat bevezetése, amely egy modern, a kor igényeinek megfelelő, komfortos és a műszaki követelményekben a NATO-tagországokhoz igazodó, jó minőségű hadiruházat. Fontos kiemelni a légiszállító-képesség megújítását. A jelenleg rendelkezésre álló merev szárnyú szállító repülőgépek több mint 40 éve állnak szolgálatban, ugyan működőképes, biztonságos, jó eszközök, ám eljárt felettük az idő. Hatótávolságuk tekintetében nem képesek minden esetben kielégíteni a honvédség igényeit. A kor kihívásai, az új feladatok korszerűbb, rugalmasabban, széleskörűen felhasználható eszközöket igényelnek. A cél olyan repülőgépek beszerzése és biztosítása a Magyar Honvédség számára, amely modern, a kor színvonalának megfelelő, biztonságosan és költséghatékonyan üzemeltethető szállítórepülőgép-flottát eredményez az ország számára az elkövetkező 25-30 év távlatában. Lépéseket tettünk a Jak–52-es repülőgépek kiváltása érdekében is, tavaszig megérkeznek az első körben beszerzett új, Zlin típusú kiképző repülőgépeink. Emellett szeretnénk olyan sugárhajtású repülőgépeket is beszerezni, amelyek a pilóták kiképzését segítenék a kisgépektől a vadászgépekig történő eljutásban, valamint fontos célkitűzésünk hazánk légvédelmét is megerősíteni. A Zrínyi 2026 elnevezésű Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Program keretében a haderő fejlesztése mellett hangsúlyos szerepet kap a honvédség és társadalom kapcsolatrendszerének fejlesztése, az Önkéntes Tartalékos Rendszer újraszervezése, annak területvédelmi alapokon nyugvó kialakítása, a Honvédelmi Sportszövetség rendszerének kiszélesítése, a jelentkező létszámhiány új toborzókampányokkal történő kezelése, továbbá a honvédelmi nevelés megerősítése a kadétrendszeren keresztül.
– Hogyan teljesített Magyarország 2016-ban külföldön? Melyek voltak a legfontosabb szerepvállalások a NATO „kötelékében”, illetve melyek voltak a Magyar Honvédség legfontosabb, legsikeresebb külföldi missziói?
– Tartjuk magunkat a korábbi vállalásainkhoz, amelynek nyomán a Magyar Honvédség mintegy ezer katonája teljesít szolgálatot három földrész tizennégy országában a nemzetközi békemisszió részeként. Ezzel a számmal a haderő létszámához viszonyítva Magyarország immár hosszú ideje elismerten a NATO-n belül legjobban teljesítő országok közé tartozik. Jelen vagyunk azokban az országokban, amelyek leginkább érintettek a mostani migrációs válságban: Afganisztánban és Irakban éppen azon dolgoznak a magyar katonák is, hogy megnyugtató megoldások szülessenek helyben erre az egész Európát sújtó problémára. Irak és Szíria stabilizációja létfontosságú, mert általa csökkenhet a terrorfenyegetettség és a migrációs nyomás Európában, ezáltal Magyarországon is. A Balkán nyugalma, stabilitása és biztonsága pedig a földrajzi közelség miatt elemi érdekünk. A koszovói KFOR-kontingens a jelenlegi legnagyobb létszámú magyar műveleti szerepvállalásunk, Magyarország a művelet kezdete óta van jelen ebben a misszióban. Itt az elmúlt évek során már nőtt a magyar szerepvállalás, és ez idén tovább folytatódik. Hazánk nyugat-balkáni védelempolitikai érdekeinek megfelelően – a műveletből kivonuló Portugáliától – felvállalta a KFOR Taktikai Manőver Zászlóalj vezető nemzeti szerepét. A magyar szerepvállalás jelentőségét és megbecsültségét jól mutatja, hogy egy éven keresztül magyar tábornok látta el a KFOR-parancsnokhelyettesi feladatokat. Emellett több mint száz jól felkészült katonánk dolgozik az a NATO, az EU és az ENSZ központjaiban, parancsnokságain.
(N.CS.)
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
