Habsburg György szerint Európa biztonságos, elég csak más kontinensekre nézni. Az Európai Unió megbízott nagykövete és a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat nagykövete szerint régen is előfordultak terrorcselekmények, legfeljebb nem volt ekkora visszhangjuk.
– Európa nehéz helyzetben van – elég, ha a menekülthullámra és az elmúlt évek terrortámadásaira gondolunk. Biztonságos ma az Európai Unió állampolgárának lenni?
– Minden adott, a jogi háttér is megvan ahhoz, hogy az Európai Unió tagállamaiban élők biztonságban érezzék magukat. Nem mindig látható, hogy a politikusok a legfontosabb, legégetőbb problémák megoldásán dolgoznak, ami nem jó, mert az emberek nem tudják, hogy így van. Van úgy, hogy nem látjuk a fától az erdőt. Mi a biztonság szigetén élünk. Amikor az ember más kontinensre utazik, és megismeri, milyen máshol a közbiztonság, akkor van igazán összehasonlítási alapja. Európa hihetetlenül biztonságos.
– Ugyanakkor 2016 végén sok nyugat-európai jött Magyarországra szilveszterezni, mert úgy érezte, otthon már nem lenne biztonságban az utcán. Ebben nyilván a berlini karácsonyi merénylet is közrejátszott. Ön egyetért azzal, hogy Nyugat-Európa nagyobb veszélyben van, mint korábban volt?
– Régen is volt terrorizmus, például amikor Angliában az IRA követett el bűncselekményeket, csak ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni. Emellett tény, hogy akkoriban nem terjedtek olyan gyorsan a hírek, és a média nem hangsúlyozta ennyire a veszélyt, mint manapság. Az újságírók azonnal közlik és kiemelik, ha valahol történik valami. A mai eseményeket össze kellene hasonlítani a régebbi terrorcselekményekkel, máris nem lenne annyira veszélyes Nyugat-Európa.
– Budapest pályázik a 2024-es olimpia megrendezésére. Képesnek tartja hazánkat a játékok és a közönség biztonságának szavatolására?
– Bárhol, bármikor történhet valami, az viszont tény, hogy vannak olyan országok, amelyekben nagyobb a terrorfenyegetettség, mint nálunk. Magyarország biztonságos, emiatt szerintem még az esélyünk is nagyobb arra, hogy megnyerjük a pályázatot, hiszen a többieknek sokkal többet kellene költeniük a biztonságra, mint nekünk. A biztonság ugyanis költséges dolog. Azt a pénzt, amit egy nagyobb terrorfenyegetettségben élő város erre költene, mi adott esetben másra tudnánk fordítani, amellett hogy nem feledkezünk meg a budapesti olimpia rendezvényei és Magyarország biztonságáról.
– Sok nyelven beszél, ahogy hagyományosan az ősei is. A biztonságnak is nagyobb figyelmet szenteltek a szülei, csak azért, mert egy jelentős történelmi család nevét viselik?
– Előfordult, hogy olyan levelet kaptam, amelyben kritizáltak, de sohasem éreztem úgy, hogy veszélyben lennék vagy a családom veszélyben lenne. Az édesapámnál már más volt a helyzet. Amikor képviselő volt, és sok időt töltött a nyilvánosság előtt, a rendőrség azt mondta neki, jobban kell figyelnie a biztonságára, de ő sosem hangsúlyozta ezt, és minket sem nevelt úgy, hogy a nevünk miatt nekünk nagyobb biztonság járna.
(K.N.)
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
