Évek óta napirenden van a magyar védelmi ipar megerősítése, ennek pedig számos pozitív jele már érzékelhető is – például az ágazat két legnagyobb hazai megrendelőjének számító Belügyminisztérium (BM) és Honvédelmi Minisztérium (HM) részéről, mondta az 5. Biztonságpiac Konferencián megrendezett hadi- és védelmiipari pódiumbeszélgetés bevezetőjében Zsitnyányi Attila, a Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ) elnöke.
Mint arra Zsitnyányi is rámutatott, az ágazat fellendülésének ígéretét hordozza magában az Irinyi-terv, amely az ország újraiparosítását tűzte ki célul és kijelölt szegmensként kezeli a védelmi ipart, valamint a Zrínyi 2026 program, amely pedig konkrétan a védelmi ágazatot célozza meg és prioritásként kezeli a beszerzésekben való magyar vállalati részvételt.
A Biztonságpiac 2018 konferencián Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: a rendszerváltozás óta jelentősen átalakult a magyar piac, elég csak arra gondolni, hogy akkor még 156 ezer főt számlált hazánk hadserege. A rendszerváltozás idején a szakértő szerint a fő kérdés az volt, hogy mely szervezet lesz képes garantálni hazánk biztonságát a varsói szerződés szétesése után. Nógrádi rámutatott: a jelenlegi világhelyzet új, például a tavalyi amerikai elnökválasztás elsősorban azt bizonyította, hogy a világ vezető nagyhatalmának számító országban valamennyi elnökjelölt alkalmatlan volt. A menekültválság kapcsán a szakértő szerint komoly problémát jelent, hogy nem lehet tudni, pontosan mennyi menekült vagy migráns érkezett Európába, azt viszont Nógrádi tényként kezeli, hogy ennek az embertömegnek 90 százaléka gazdasági menekültnek számít.
A konferencián Filótás István György, a HM Védelmi Technológiai Kutatóközpontjának (HM VTKK) vezetője felidézte, hogy a 2008-ban kirobbant válságidőszakban jelentősen csökkent a honvédség támogatása, és ezekben az években reálértéken is további lejmenet volt érzékelhető. Mindez természetszerűleg a hadiiparra is kihatott, a fejlesztések nagy része leállt vagy lelassult. Az elmúlt évek változást hoztak ebben a trendben azzal, hogy a Zrínyi 2026 programmal megérkezett a honvédelmi tárcához a régóta várt forrásbővülés, a jelenlegi kormányzati tervek pedig további, progresszív forrásnövekedést irányoz elő. Filótás elmondta: a cél, hogy a honvédelem állami támogatása elérje a GDP két százalékát.
A szakember szerint az elmúlt 25 év legnagyobb fejlesztési hulláma indulhat el, a hatékonyság növelése érdekében pedig a HM megalkotta a Zrínyi 2026 tervet, illetve a kapcsolódó programot, amely átfogóan érinti valamennyi haderőnemet. A programnak köszönhetően modern hadfelszereléssel látják el a honvédséget, de további cél, hogy a hazai védelmiipari képességeket, kapacitásokat is minél nagyobb mértékben bevonják a fejlesztésekbe. A program mindemellett szervezeti változásokat is indukált a honvédség állományában: létrejött a HM haderő-fejlesztési főosztálya a programokat menedzselésére, valamint a hadiipari és nemzetközi kapcsolattartásra, valamint megalakult a HM VTKK is a honvédelmi célú kutatás-fejlesztési tevékenységek összefogására, irányítására és felügyeletére.
Móró Lajos, a HM EI Zrt. vezérigazgatója a vállalat integrátori szerepét hangsúlyozta hozzászólásában. Ezt egy gyakorlati példán keresztül érzékeltetve Móró elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium által tavaly ősszel meghirdetett, a beszállító kis- és középvállalati partnerek támogatására meghirdetett pályázatán a HM EI hat beszállítója mintegy 300 milliós forrást nyert el. Ennek a támogatásnak a célja elsősorban az innovációs képességek, valamint a gyártókapacitások bővítése. Összességében Móró úgy vélekedett, hogy a korábbi évek trendje tavaly is folytatódott, és tovább javult a hazai védelmi ipar helyzete.
Rajnai Attila, a BM Heros Zrt. vezérigazgatója szerint a katasztrófavédelemben az elmúlt évtizedekben nem volt ahhoz hasonló volumenű fejlesztési program, mint a BM OKF elavult gépjárműparkjának néhány éve megkezdődött reorganizációja és megújítása. Rajnai jelezte, hogy a BM Heros mindvégig kezdeményezte, hogy a járműpark megújítása jelentős magyar hozzájárulással történjen. Azzal a BM Heros vezetője is egyetértett, hogy a Zrínyi 2026 komoly lehetőségeket kínál a piac szegmensben szereplő magyarországi vállalkozások számára, azonban minden résztvevő számára kérdés, hogy iparági szövetségek ernyője alatt, más vállalkozásokkal együttműködve kívánnak versenybe szállni, vagy egyedül igyekeznek boldogulni a piacon. A program szabályozási hátterével kapcsolatban is további kérdések merülnek fel Rajnai szerint. Bár a szakember szerint örvendetes, hogy az iparág magyar szereplőit kívánják helyzetbe hozni, de ennek mikéntje még nem látható. A piaci szereplők jelenleg olyan adminisztrációs és jogi problémákkal szembesülnek, amelyek cseppet sem támogatják a versenyhelyzetet. A közbeszerzések terén pedig a magyar piaci szereplők kimondottan hátrányos helyzetbe kerülnek – tette hozzá a BM Heros vezérigazgatója.
A rendszerváltás előtt és után is volt, illetve van hadi használatú kézilőfegyver-gyártás Magyarországon – szögezte le a konferencián Szabó Endre, a Sero International vezérigazgatója, egyben az MVSZ elnökhelyettese. A rendszerváltáskor a magyar hadiipar összesen mintegy 400 ezres létszám fegyverrel való kiszolgálására volt felkészülve. A védelemiipari szövetség megalakulásakor az volt a cél, hogy a kézifegyveres iparban lévő lehetőségeket átmentsék, de ez igaz volt az akkori iparági szereplők valamennyi technológiájára és tudásvagyonára is. Szabó szerint a magyar finommechanikai ágazatban megvan a képesség arra, hogy világszínvonalú fegyvereket gyártson és vigyen piacra. A regionális nemzetközi helyzetről szólva Szabó kijelentette: a szlovák, szlovén és cseh piacon egészen más megközelítés volt jellemző a rendszerváltozást követő években. Ezekben az országokban ugyanis az állam kiemelten támogatta a magántulajdonú védelmi ipar létrejöttét. Az említett államokban ugyanis mintegy kilencven százalékban magántulajdonban vannak a piaci szereplők. A régió más országaiban az állam segíti a magánszektort a forrásszerzésben, de még a termékek piacra vitelben is – tette hozzá az MVSZ elnökhelyettese. Mindennek eredményeit Szabó szerint jól érzékelteti, hogy ma a Szlovákia hadiipari kibocsátása mintegy tíz-tizenötször akkora, mint Magyarországé.
