Mindig válság idején derül ki, hogy szükség van védelmi iparra – nyitotta meg Kaiser Ferenc a hadi és védelmi ipar jövőjéről tartott pódiumbeszélgetést a Biztonságpiac 2017 Konferencián.
Mint azt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai nemzetbiztonsági tanszékének vezetője elmondta, az önálló, magyar hadiipar gyakorlatilag a kiegyezéstől datálható, azonban a trianoni szerződéssel elcsatolták a nehézipar központjait Magyarországtól. Egy kicsivel később beindult a termelés Diósgyőr, illetve a licenc-alapú gyártás során is sikerült az élvonalba kerülnie a magyar hadiiparnak. A sikereknek azonban az ’50-es évek szovjet ráhatása, majd később a rendszerváltás vetett gátat.
A HM EI Zrt-t. is a ’90-es évek elején alapították és sokáig nagy jelentősége volt az Ikarusszal közös buszgyártásnak. Akkoriban azonban még mindig a szovjet technika volt a meghatározó, így a korabeli informatikai, rádiótechnikai fejlesztések is ebbe az irányba mutattak. Napjainkban azonban már az it-technológiában rejlik az a lehetőség, amely a HM korszerűsítésre szoruló technikáit segítheti. Mint Móró Lajos vezérigazgató elmondta, jelenleg 280 informatikus dolgozik a cégnél, akik sok fejlesztésben vesznek részt, illetve licencelt fejlesztéseket visznek tovább. Példaként a rejtjelző rendszerek gyártását hozta fel, amely területen monopolhelyzetben van a vállalat. A Zrínyi 2026-os program kapcsán elmondta, hogy jó az együttműködés a BM-mel, és az éles bevetéseken többször is kiválóan szerepelt biolabor szintű megoldások kellenek. Úgy vélte, az államnak fontos szerepe van a védelemipar kifehérítésében, valamint, hogy a kormány elvárása a saját gyártásra való berendezkedés.
Ezzel szemben Kazi Károly, a BHE Bonn ügyvezető igazgatója úgy véli, hibás koncepció a teljes önellátás, hiszen egy katonának nagyon összetett eszközök kellenek. Ezen felül egy komplett ipart nem lehet megteremteni – a BHE Bonn ügyvezetője példaként említette, hogy tranzisztorokat egyáltalán nem gyártanak hazánkban. A Zrínyi 2026 programot ugyanakkor biztatónak látja: a hadiipar felfuttatása az egyik cél, ami több területen maga után húzhat több területet is, itthoni referenciákkal pedig könnyebb külföldi megrendeléseket szerezni. Integrátori szerepet kell betölteni, és eleve elhibázott, ha a politika akarja megmondani, mit csináljon az ipar – fogalmazott Kazi. Amíg az USA sem önellátó, nehezen elképzelhető, hogy idehaza komplett rendszereket tudjunk kifejleszteni, vagy kiváltani.
A honvédség számára a HM EI-vel közös fejlesztéseken dolgozik a Carinex is, kis- és nagyobb hatótávolságú drónelhárító rendszereket élesítenek. Ahogy Sevecsek János ügyvezető igazgató fogalmazott: a kibervédelem is elengedhetetlen egy modern hadsereg számára. Ám, amíg a három éve kifejlesztett magyar multikopter gyakorlatilag nem kellett senkinek, másfél évre rá Kína már tarolt a drónpiacot. Sevecsek fejlesztési irányként a rádió-, illetve a rádió-monitoring rendszerek kidolgozását nevezte meg, ugyanakkor a kutatás-fejlesztéseket jelentősen befolyásolnák a HM, BM beszerzései is. Mivel szinte nincs idő a fejlesztésre, az akut helyzetek kezelésére csak az import marad. Sevecsek szerint sem kell mindenáron az önellátásra építeni, ugyanakkor a vegyi- és sugárvédelmi területet sikertörténetként értékelte, hozzátéve, hogy a gépjárműgyártás versenyképességét is meg kellene vizsgálni. Belföldi piacra ugyanakkor a Carinex igazgatója szerint nem érdemes, nem kifizetődő fejleszteni. A közel-keleti, távol-keleti piacokon viszont előnyt élvezhetnek a magyar fejlesztések, hiszen azok az országok nem akarnak a nagyhatalmakkal üzletelni. Ezért a világszínvonalhoz közeli termékekkel kell előállni. Mint mondta, nagyon komoly kihívás a kiberbiztonság, hisz ez minden területet érint, illetve fontos, hogy legyen átmenet a hadi-védelmi ipar és a civil felhasználás között.
Somkuti Bálint, biztonságpolitikai szakértő a duális felhasználású eszközök egyre nagyobb térhódítására hívta fel a figyelmet. Itt elég csak az Iszlám Állam által gránátszállítóknak használt drónokra gondolni.
Ezzel összhangban mondta azt Kazi, hogy először a felderítésre kell összpontosítani, ehhez viszont megfelelő szenzorrendszer kiépítésére van szükség. Az így szerzett információk feldolgozásával kezdődhet az azonosítás. Hozzátette, hogy a honvéd vezérkarnak kell, hogy legyen ellenségképe (terrorveszély, migráció). Ehhez viszont fegyver, jármű vásárlás szükséges, de ezen a területen is kicsi a magyar piac.
A piac korlátozott méretére hívta fel a figyelmet Rajnai Attila, a BM Heroes vezérigazgatója is, aki az önállósodás helyett átfogó és komplex egyeztetést javasolna a különböző tárcák felügyelete alá tartozó fejlesztések kapcsán. Ennek kapcsán megemlítette a közbeszerzési törvényt: olyan jogi környezet szabályozza a beszerzéseket, amik ellehetetlenítik azokat.
Annak kapcsán teljes konszenzus alakult ki a beszélgetés résztvevői között, hogy a legfontosabb kérdés az, hogy melyik az a környezet, ahol garantálni kell a védelmet. Ennek alapján lehet ösztönözni az ipart. A jövő nagy kihívásait pedig az it-biztonság, illetve az Internet of Things (IoT) jelentik, hisz ez utóbbira jelenleg még senki sincs felkészülve.
