Sebet ejtett a német-amerikai és az európai-amerikai kapcsolatokon az Egyesült Államok kivonulása az iráni atomprogramról kötött egyezményből – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
A politikus a német szakszervezetek országos szövetségének (DGB) konferenciáján elmondott beszédében kiemelte, hogy Németország, Franciaország és Nagy-Britannia szerint az iráni atomprogramról kötött megállapodásnak „biztosan vannak gyengeségei, de ki kell tartani mellette”, Donald Trump viszont ezt másként látja, és döntése sebet ejtett a kapcsolatokon.
Mint mondta, az európaiak „nem vakok”, látják, hogy Irán a Szíriában folytatott tevékenységével például Izraelt is veszélyezteti, de az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyhangúlags elfogadott egyezmény megtartása jobb feltételeket teremtett volna további megállapodáshoz.
Németország a munkavállalók és munkaadók kapcsolatában, a szövetségi kormány, a tartományok és a helyi önkormányzatok viszonyrendszerében, az Európai Unióban és a nemzetközi közösség ügyeiben is az érdekek kiegyenlítésére és a mindenkinek előnyös megoldások, a „win-win helyzetek” kialakítására törekszik, de ismét erősödik a jelenléte mindazoknak, akik „nem hisznek ebben a multilaterális megközelítésben” – tette hozzá Merkel.
A többoldalú megállapodásokat elvető politikai tényezők azt gondolják, hogy „nekem akkor jobb, ha másoknak rosszabb”, és azt is gondolják, hogy mindig egyetlen egy erőközpontnak kell meghatároznia a dolgokat és nem fontos betartani a szabályokat – mondta a német kormányfő.
Ezzel a tendenciával szembe kell helyezkedni, mert Németországnak a multilaterális megközelítés hozta el a békét, a biztonságot és a jólétet, ezért a szövetségi kormány továbbra is ezt a megközelítést alkalmazza nemzeti és nemzetközi ügyekben is – húzta alá Angela Merkel.
Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal, Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Donald Trump már a választási kampánya idején is többször kikelt ellene, és május elején bejelentette országa kilépését a szerződésből, mondván, az nem tudja meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen. Egyúttal az Irán elleni amerikai szankciók visszaállításáról is rendeletet írt alá.
