Élesen bírálta az ENSZ leköszönő emberi jogi főbiztosa az amerikai elnököt. Zeid Raad al-Husszein a The Guardian című brit lap hétfői kiadásában megjelent interjúban többek között azt mondta, Donald Trump nyelvezete a XX. század legsötétebb korszakait idézi, sajtóellenes kirohanásai pedig kis híján erőszakra való felbujtást jelentenek.
A tisztségéből augusztusban távozó jordániai diplomata azt mondta, a Trump-kormányzatot nem aggasztják az emberi jogok – ezt bizonyítja az is, hogy az ország kilépett az ENSZ emberi jogi tanácsából -, és ez határozott változás a korábbi amerikai kormányok politikájához képest.
Emlékeztetett arra, hogy Trump többször is „a nép ellenségének” nevezte a sajtót. Zeid Raad al-Husszein a média elleni hadjáratról beszélt, amely szerinte események olyan láncolatát indíthatta el és indíthatja el még mindig, amely könnyen ártalmakat okozhat a pusztán a munkájukat végző újságíróknak vagy esetleg öncenzúrához vezethet.
Mint mondta, az amerikai elnök stílusa máris követőkre talált, felhatalmazást adva tekintélyelvűbb országok vezetőinek, hogy olyan módon mérjenek csapást a sajtóra, ahogyan korábban nem mertek volna. Példaként Hun Szen kambodzsai miniszterelnököt említette, aki hasonló nyelvezetet használt független sajtótermékek bezáratásakor.
Az emberi jogi főbiztos bírálta az amerikai kormányzatot a határon feltartóztatott bevándorló családok szétszakításának politikája miatt is és szóvá tette az elnök „régre visszanyúló” kisebbségellenes retorikáját is. Ha a szavak emberek olyan csoportjai ellen irányulnak, amelyek régóta megszenvedik a fanatizmust, az előítéletet és a sovinizmust, az visszatérést jelent egy nem túl régvolt időszakhoz a XX. században, amikor politikai nyereségvágyból feltüzelték az érzelmeket egy kiszolgáltatott csoport ellen – mondta, hozzátéve, hogy elsősorban az 1930-as évekre és az első világháború előtti időszakra utalt.
A jordániai diplomata hivatali ideje egybeesett az ENSZ Biztonsági Tanácsának csúfos kudarcával a Szíriában és a Jemenben zajló mészárlások megállításában, valamint az emberi jogok jelentőségének leértékelődésével az ENSZ-ben, ahol a kiadások mindössze három százalékát fordítják a területre – jegyezte meg a The Guardian.
Zeid Raad al-Husszeint márciusban nem is engedték felszólalni a Biztonsági Tanácsban Szíriáról, ahol pedig a 2011 óta tartó háborúban több mint félmillióan haltak már meg. A főbiztos a brit lapnak ezzel kapcsolatban azt mondta, a nyugati hatalmak gyengülő befolyását jelzi, hogy ez megtörténhetett. „Ha Szíriáról van szó a Biztonsági Tanácsban és nem tárgyalják az emberi jogok tömeges megsértését, mégis mit vitatnak meg? A legutóbbi damaszkuszi kézműves vásárt? Nevetséges” – fogalmazott.
A jordániai herceg felelevenítette: már megbízatása elején arra a döntésre jutott, hogy a politikai viszonyoktól függetlenül szóvá fogja tenni az emberi jogi visszaéléseket. Mint mondta, ebben közrejátszott az első jelentősebb külföldi küldetése az ENSZ kötelékében a harmincas évei elején, amikor első kézből tapasztalta meg az ENSZ habozását és gyávaságát a srebrenicai muszlim beékelődés elestekor, majd azt követően nyolcezer férfi és fiú lemészárlásakor a boszniai szerb csapatok által. „Hallgatással nem lehet tiszteletet kivívni” – fogalmazott.
Zeid Raad al-Husszeint a volt chilei elnök, Michele Bachelet váltja a főbiztosi tisztségben. Tanácsként azzal szolgált, hogy ne rettenjen meg. Javasolta neki továbbá, hogy ne induljon majd második mandátumért. A jordániai diplomata maga is egyetlen periódus után távozik. A dél-afrikai Navi Pillay kivételével eddig az összes főbiztos csak egy mandátumot töltött a hivatal élén.
