A második világháborúban a szövetségesek által ledobott bombák olyan erejűek voltak, hogy átmenetileg a Föld légkörének felső rétegét is felmelegítették – írja egy új kutatás nyomán a BBC.
A bombák romokat és hamut hagytak maguk után a földön, de egy kutatás szerint a robbanások hullámai még ezer kilométerrel Nagy-Britannia felett is érezhetőek voltak. Chris Scott, a Readingi Egyetem tudósa elmondta: teljesen letaglózta a felfedezés. „Minden légitámadás legalább 300 villámcsapásnyi energiát szabadított fel” – hangsúlyozta. (Bár egy tipikus villámlás energiája több gigawatt lehet, az esemény csak néhány milliszekundumig tart. Mivel az energia = teljesítmény · idõ, a villámcsapás energiája csak néhány megajoule, ami kevesebb, mint az az energia, amelyet egy liter benzin elégetésekor nyerünk, megközelítőleg 33,6 megajoule. A -szerk- megj.)
A kutatók az angliai Slough-ban lévő Radio and Space Research Station napi jelentéseit elemezték tanulmányukhoz. Megvizsgálták, hogyan változott az elektronok koncentrációja az atmoszféra felső rétegében a szövetségesek 152 európai légitámadásakor, közük Berlin bombázása idején és a normandiai partraszállást támogató légicsapásokkor.
Az adatok szerint az elektronkoncentráció jelentősen visszaesett, amikor egy bomba felrobbant, és ennek hatásaként a légkör felső rétege felmelegedett. Slough fölött kicsi, de érzékelhető volt az ionoszféra meggyengülése, pedig a bombákat több száz kilométerrel odébb dobták le.
Scott ugyanakkor elismerte, hogy ez átmeneti hatás volt, és csak csekély mértékű hőmérsékletemelkedést okozott az atmoszférában. Az ionoszférára gyakorolt hatás csak addig tartott, amíg a hő el nem illant.
A kutatás Scott szerint ahhoz is hozzájárulhat, hogy jobban megértsük, milyen hatással vannak a természeti erők, mint a villámlás, a vulkánkitörés és a földrengés a Föld légkörének felső rétegére. Ugyanakkor az ionoszféra egészének tanulmányozásához is lényeges lehet.
