A múlt héten nyilvánosságra hozott, áprilisi orosz kibertámadás a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellen komoly, mert része egy már korábban látott orosz taktikának – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Zágrábban, Andrej Plenkovic horvát kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.
„Látjuk, hogy Oroszország hibrid taktikát használ, beleértve a kibertámadásokat is, azzal a céllal, hogy beavatkozzon más országok demokratikus folyamataiba – köztük NATO-tagállamokéiba -, és nemzetközi intézményeket támadjon meg” – mondta Stoltenberg.
Kiemelte, hogy a NATO Oroszország miatt fokozta a hírszerzési együttműködést, és erőteljesebben fektet a kiberkészültségbe. „Ez a második világháború utáni legnagyobb adaptációja (az új kihívásokhoz) a szövetségnek, amelynek Horvátország is tagja” – tette hozzá.
A NATO-főtitkár egyebek mellett üdvözölte, hogy Horvátország részt vesz különböző NATO-missziókban, és a hazai össztermék (GDP) 2 százalékára tervezi emelni védelmi kiadásait, amelyek mára – amint a horvát kormányfő rámutatott – elérték az 1,3 százalékot.
A két vezető politikus a régió helyzetéről is tárgyalt, ezen belül Macedóniáról, a boszniai választásokról, valamint Szerbia és Koszovó viszonyáról.
Stoltenberg Belgrádból utazott hétfőn Zágrábba, miután Mladenovacban részt vett az Észak-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC) által szervezett terepgyakorlaton. Kedden pedig Szlovéniába utazik tovább.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint egyetért-e Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének néhány napja tett kijelentésével, hogy a Balkánt újabb háború fenyegeti, Stoltenberg azt mondta: „óvatosnak kell lennünk a jövőbeni előrejelzéseket illetően, mert ez korábban nem ment nekünk, és készen kell állnunk a bizonytalanságra”.
Szavai szerint annak ellenére, hogy számos problémával és kihívással kell szembenézni, a kilencvenes évekhez képest van előrelépés Délkelet-Európában. Erre Horvátország jó példa, de ugyanakkor szerinte ez az előrelépés aránytalan.
