A 41 halálos áldozattal járó vasárnapi seremetyjevói légi katasztrófa több lehetséges okát vizsgálja a kiemelt fontosságú balesetek és bűncselekmények esetében eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK).
Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője hétfői moszkvai sajtóértekezletén elmondta, hogy a vizsgált tényezők között szerepel a pilóták, a légi irányítók és a műszaki karbantartók alulképzettsége, a repülőgép meghibásodása, illetve a kedvezőtlen időjárási körülmények.
Tatyjana Kasztakina, a SU-1492-es járat utaskísérője a Rosszija 24 hírcsatornának elmondta, hogy a repülő röviddel felszállás után felhőbe, erős jégesőbe került. A beszámolója szerint ekkor robbanás és elektromos villanás történt. A stewardess szerint az utasok azonnal a földet érés után felugráltak üléseikről és a kijáratokhoz rohantak, holott a gép még haladt. Szavai szerint az evakuáció a megállás után azonnal megkezdődött.
Genyisz Jevdokimov, a gép kapitánya azt mondta a hírtelevíziónak, hogy villámcsapás miatt megszűnt a rádiókommunikáció és a komputer helyett manuálisan kellett átvenni a gép irányítását. A vészhullámhosszon a pilótának csak néhány szó erejéig sikerült helyreállítani a kapcsolatot a földi irányítókkal, aztán újra kellet indítani a berendezést.
Az orosz és a nemzetközi médiában azonban ezzel a verzióval kapcsolatban megszólaltak olyan szakemberek is, akik kétségbe vonták, hogy a villámlás komoly veszélyt jelenthet a korszerű repülőgépekre.
A hatóságok a szerencsétlenül járt repülőgép két fekete dobozát megtalálták, és átadták őket a FÁK-országok légiközlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) szakembereinek. A berendezések műszaki állapota lehetővé teszi a dekódolást. Az eljárás 2-4 hetet vehet igénybe.
Az SZK az ügyben a közlekedésbiztonsági szabályok több személy halálát okozó megsértése címén indított eljárást. A katasztrófát ki fogja vizsgálni egy kormányzati különbizottság, az Aeroflotnál, Seremetyjevón és a légi irányítóknál pedig a közlekedésbiztonsági hatóság (Rosztransznadzor) nyomoz.
Az orosz közlekedési minisztérium ugyanakkor nem lát okot arra, hogy felfüggesszék az SSJ-100-asok (Sukhoj Superjet 100-asok) repülését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a Superjetek repülési tilalmáról dönteni a szakemberek előjoga.
Jelenleg a légitársaságok 138 darab SSJ-100-ast üzemeltetnek, közülük az oroszok 105-öt. A legtöbb, 50 darab az Aeroflot gépparkjában találgató.
Novemberben a Brussels Airlines belga, februárban pedig a CityJet ír légitársaság mondott le az ilyen típusú gépek használatáról. Sajtóértesülések szerint ennek oka a Superjetek gyakori meghibásodása, valamint a drága akadozó szervizelés, amit szakemberek a típus „gyermekbetegségeként” tudnak be.
Az Aeroflot légitársaság Moszkvából Murmanszkba tartó járata vasárnap koraeste 28 percnyi repülés után visszatért a seremetyjevói reptérre, ahol 78 főnyi utassal és személyzettel a fedélzetén kényszerleszállást hajtott végre.
A pilóták a lekapcsolódott automatikával, nagy sebességgel haladó utasszállítót csak második kísérletre, kézi vezérléssel tudták letenni.
A gép lángba borult, miután az orra a leszállópályához csapódott és a hátsó futóművei vagy nem nyíltak ki, vagy megrongálódtak – valószínűleg ezért sérült meg az üzemanyagtartály. A pilóták a landolás előtt nem eresztették ki a kerozint a tartályokból.
A kigyulladt SSJ-100-as típusú repülőről az emberek két felfújható vészcsúszdán menekültek. A balesetben 40 utas és a személyzet egy tagja életét vesztette. A szerencsétlenség kilenc túlélőjét moszkvai kórházakban ápolják, hármójuk állapota súlyos.
A túlélő utasok méltatták a személyzet önfeláldozó munkáját. Makszim Mojszejev utaskísérő akkor vesztette életét, amikor a gép farokrészén található vészkijáratot próbálta meg az utasoknak kinyitni. Az öttagú személyzetből hárman szorultak kórházi ápolásra. A mentést ugyanakkor – a közösségi médiában megjelent értesülések szerint – hátráltatta, hogy a lángoló fedélzetről többen megpróbálták magukkal vinni a kézi poggyászukat. Ezt megerősíteni látszanak az evakuálásról készült képsorok, amelyeken látható, hogy egyesek kezükben nagyobb táskával hagyták el a járművet.
A mentési műveletet az Aeroflot szerint az előírt kilencven helyett 55 másodperc alatt hajtották végre. A bejelentést azonban a jelek szerint beárnyékolja, hogy az SZK szerint mind a 41 áldozat a gépen maradt. Az egészségügyi tárca szerint a halottak egyike gyerek. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége közölte, hogy a baleset egy amerikai áldozatot is követelt.
A történtek miatt Murmanszk megyében háromnapos gyászt rendeltek el, 26 áldozat ugyanis az észak-oroszországi terület lakosa volt. Az életüket vesztett utasok hozzátartozóinak az ottani önkormányzat egymillió, a súlyos sérülteknek pedig 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki. A biztosítók a halálesetek és a súlyos egészségkárosodások esetén mintegy kétmillió rubelt ítélhetnek meg. Az Aeroflot az áldozatok hozzátartozóinak öt-öt millió rubelt szándékozik adni (A rubel jelenleg mintegy 4,4 forintot ér.)
A legnagyobb orosz légitársaság részvényei a tragédia nyomán három százalékkal estek.
Az északkelet-szibériai Norilszkban egyébként hétfőn egy Krasznojarszkból érkező Boeing-737-es repülőgép túlfutott a leszállópályán. A gép több mint száz utasa közül senki sem sérült meg. Az esetről beszámoló Interfax hírügynökség nem közölte, hogy melyik légitársaság gépével történt meg az incidens. Korábbi közlés szerint a norilszki repülőtéren hóvihar miatt 15 járatot töröltek, vagy késéssel indítottak.
