A brit kormány európai irányítású tengerhajózás-védelmi egység létrehozását kezdeményezi, válaszul arra, hogy az iráni Forradalmi Gárda a múlt héten lefoglalt egy brit tartályhajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be a brit külügyminiszter.
Jeremy Hunt, aki már lemondott posztjáról, az incidens óta tett lépésekről tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit, elmondta: a kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy a kereskedelmi hajók biztonságosan átkelhessenek a létfontosságú tengeri szoroson. A miniszter tájékoztatása szerint a Hormuzi-szoroson évente 500 milliárd dollár értékű áru halad át, közte a globálisan forgalmazott nyersolaj húsz százaléka és a cseppfolyósított földgáz 25 százaléka.
Hunt szerint Iránnak a nemzetközi jog alapján a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero tartályhajó feltartóztatásához sem lett volna joga, nemhogy ahhoz, hogy a Forradalmi Gárda tagjai a hajó fedélzetére lépjenek. A brit külügyminiszter szerint London ennek alapján „állami kalózkodásnak” tartja a hajó pénteki lefoglalását. Kijelentette: az új tengerhajózás-védelmi egység ügyében London konstruktív tárgyalást folytatott számos országgal az elmúlt 48 órában, és a héten folytatja az egyeztetéseket.
Hunt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az európai hajózásvédelmi egység nem lesz része az Egyesült Államok által Iránnal szemben gyakorolt maximális nyomásgyakorlási politikának, mivel London kitart az iráni nukleáris fejlesztés korlátozásáról kötött egyezmény mellett, amelyből Washington kilépett. A brit külügyminiszter szerint London a lehető leggyorsabban létre akarja hozni az általa kezdeményezett nemzetközi hajózásvédelmi egységet, de addig is a Hormuzi-szoroshoz vezényelt még egy brit hadhajót, a királyi haditengerészet Duncan nevű rombolóját, amely július 29-én érkezik meg a térségbe.
A brit kormány emellett arra kéri a térségben brit lobogó alatt közlekedő hajókat, hogy minden esetben értesítsék Londont, ha át akarnak haladni a Hormuzi-szoroson, annak érdekében, hogy Nagy-Britannia a lehető leghatékonyabb védelmet biztosíthassa számukra, és tanácsokkal láthassa el őket a legbiztonságosabb átkelési módokról.
Hunt szerint ez utóbbiak közé tartozhat például, hogy a hajók konvojokban közlekedjenek. A brit külügyminiszter elmondta: a térségben jelenleg járőrszolgálatot teljesítő brit hadihajó, a Montrose nevű fregatt eddig tizenhét átkelés során harminc kereskedelmi hajót kísért át a Hormuzi-szoroson, és eközben 4800 tengeri mérföldet (8900 kilométert) tett meg. Hunt szerint ugyanakkor a brit királyi haditengerészet nem tud minden egyes hajónak kíséretet biztosítani, és egyedül nem tudja teljesen felszámolni a kalózkodás kockázatát. E kockázat azonban jelentősen csökkenthető, ha a hajózási vállalatok együttműködnek a brit kormánnyal – tette hozzá. Kijelentette: London „nehéz szívvel” szánta rá magát az öbölbeli nemzetközi védelmi jelenlét növelésére, mivel a brit kormány célja a feszültség enyhítése.
Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra Iránnal, de ha Teherán továbbra is a mostani veszélyes úton halad, akkor számolnia kell azzal, hogy ennek ára a jelenleginél nagyobb nyugati katonai jelenlét lesz az iráni partok előtti vizeken – mondta a brit külügyminiszter. A brit tartályhajó iráni lefoglalása előtt két héttel a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót azzal a gyanúval, hogy a hajó Szíriába akar kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat.
Irán kalózkodásnak nevezte a Grace 1 feltartóztatását, Jeremy Hunt szerint azonban az iráni hajó lefoglalása törvényes akció volt, ellentétben a brit hajó iráni lefoglalásával.
