A honvédelem és a haderőfejlesztés össztársadalmi ügy – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor kiemelte: „a béke, amely körülvesz bennünket, rendkívül törékeny”, ezért kulcsfontosságú, hogy Magyarország „legyen kész és képes” határai és állampolgárai védelmére, a béke megőrzésére, fenntartására. A miniszter részletesen szólt a tízéves haderőfejlesztési programról, amelynek tervezett költsége 1500-1700 milliárd forint.

Utalt arra, hogy az asszimetrikus hadviselés (Afganisztán) és a hibrid hadviselés (orosz-ukrán konfliktus) után a „kibertérben is történnek műveletek”, amelyek újabb kihívást jelentenek a fejlesztésben, a kutatásban az innovációban is. Erről szól a honvédelem és haderőfejlesztés, „nem háborúra készülünk, hanem a béke megőrzésére, fenntartására” – hangsúlyozta.

Magyarországnak szüksége van erős, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális katonákból álló, jól felszerelt honvédségre – ismertette a kormány álláspontját Benkő. A területi védelmi igazgatásról szólva hibának nevezte, hogy a sorkatonai szolgálattal együtt a hadkötelezettséget is megszüntették, így azt sem lehetett tudni, hány egészséges emberre lehet számítani a haza védelmében.

A miniszter tájékoztatása szerint a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak két része van: az első a katonákról, a második a XXI. századi technikai korszerűsítésről szól. Előbbi kapcsán részletesen beszélt a katonai életpályamodellről, a hazafias és honvédelmi nevelésről és az önkéntes tartalékosok szerepéről. Emlékeztetett a katonák esküjére – „ha kell életem feláldozásával…” -, amilyen esküt senki mások nem tesznek, elvárható tehát, hogy a katonáknak tisztességes illetményt biztosítsanak.

Az önkéntes tartalékosokról megjegyezte: 2010-ben mindössze 17 tartalékos katonája volt a honvédségnek, jelenleg már 8900-an vannak, ugyanakkor a korszerű haderő megteremtéséhez harmincezer hivatásos és húszezer önkéntes katonára lesz szükség.

A honvédelmi neveléssel összefüggésben kiemelte: a debreceni katonai szakközépiskola és kollégium után további nyolc-tíz ilyen iskolára van szükség az országban. Hozzátette: tavaly 45, az idén már 72 honvédelmi tábort szerveztek, ahol 2500 diák nyaralhatott, és az érdeklődés évről évre nő a táborok iránt.

Benkő részletesen beszélt a technikai korszerűsítésről és a magyar hadiipar újraindulásáról.

Jelezte: megrendeltek húsz Airbus új könnyű helikoptert, amelyből az első négy ez év végéig megérkezik, a további 16 közepes Airbus helikopter szállítását 2023-ban kezdik meg a gyártók. Kitért a merevszárnyú csapatszállító és kiképző gépek beszerzésére is, megjegyezve, hogy a csapatszállító gépet 92-93 százalékban katonai célokra használják és csak hét-nyolc százalékban közjogi méltóságok utazásaira.

A szárazföldi haderőfejlesztés keretében 44 új Leopárd típusú új harckocsi és 12, ugyancsak Leopárd típusú használt kiképző harckocsit vásárolnak, de beszereznek 24 darab önjáró tüzérségi löveget is – sorolta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta azt is, hogy kiskunfélegyházi fegyverüzemükben jelenleg kilencvenen dolgoznak, de kétszáz főt fognak foglalkoztatni. Két műszakban négy év alatt tudják biztosítani, hogy minden Magyarországon használt kézifegyver – maroklőfegyver, géppisztoly, gépkarabély – hazai gyártású lesz, de már keresik a külföldi piacokat is a magyar fegyvereknek.

A miniszter végezetül a honvédelmi költségvetésre utalva – ami 2018-ban 427 milliárd forint volt, s ahhoz további 150 milliárd forint kiegészítést kaptak – azt mondta, reális cél, hogy 2024-re a költségvetésük elérje a GDP 2 százalékát, de szerinte nem ez a legfontosabb, hanem hogy „a képességek teljesüljenek”.