Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője rendszerváltási értékű pillanatnak nevezte az általa vezetett, január 1-je óta immár egységes állami szervezet megalakítását. A miniszterelnök szerint a katasztrófavédelmi rendszer átalakítását, egységessé tételét azzal indokolta, hogy a korábbi években az állam erői szétforgácsolódtak, és a magánérdekek a köz érdekei fölé kerekedtek.
Bakondi György a szervezet átalakítása, illetve egységesítése alkalmából tartott hétfői budapesti ünnepi állománygyűlésen arról beszélt, a változtatásra a biztonság fokozásáért és az egységes irányítás megteremtéséért volt szükség.
A tűzoltóság, a polgári védelem és az iparbiztonság valamennyi szereplőjét egységes irányítás alá vonó, közbiztonsági feladatokat ellátó új szervezet a Belügyminisztérium alá tartozik, alapvető rendeltetése pedig az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának, a gazdaság biztonságos működésének, a kulcsfontosságú infrastruktúrák biztonságának a védelme.
Orbán Viktor szerint a január 1-jétől egységes katasztrófavédelmi rendszernek köszönhetően Magyarország biztonságosabb lesz, mint korábban. A miniszterelnök úgy látja, hogy a 2010-es vörösiszap-katasztrófa és az árvizek nagy valószínűséggel elkerülhetők lettek volna, ha már abban az időben létezett volna egy bejáratott rendszer.
Orbán a katasztrófavédelmi rendszer átalakítását, egységessé tételét azzal indokolta, hogy a korábbi években az állam erői szétforgácsolódtak, és a magánérdekek a köz érdekei fölé kerekedtek. Mindez súlyos következményekkel, gazdasági károkkal járt, és emberéleteket is követelt. A kormányfő példaként említette a gondatlanul tárolt mérgező anyagokat, a folyami ártérre épített házsorokat, bevásárlóközpontokat.
Az új rendszerben világos alá- és fölérendeltségi viszonyokat, felelősségi köröket és határozott irányítási rendszereket alakítottak ki, így képesek lesznek gyorsan és hatékonyan reagálni vészhelyzetekben.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az új törvény értelmében a jövőben „köteles szolgálatba” állíthatók lesznek azok az emberek, akik speciális szaktudással vagy eszközökkel rendelkeznek, vagy fizikai erejükre, munkabírásukra szükség lehet, például árvízi védekezések idején.
2012. január 1-jétől egységes rendszerben működik a magyarországi katasztrófavédelem, a változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
A védelemigazgatásban változást hoz, hogy januártól veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője. A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük van: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes.
Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén. Az önkormányzatoknak december végéig kellett elkészíteniük a települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja.
Januártól a polgári védelem eddigi rendszere is megváltozik. Az 1948-ban, az akkori atomháborús veszély miatt létrehozott szervezet két nagyobb csoportból áll majd: az önkéntes és az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálatból. Előbbihez a speciális tudással rendelkező önkéntes szervezetek, köztük a kutyás, a barlangi, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak majd, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók; e szervezetek állami forrásokra is pályázhatnak. Utóbbi, a „köteles” kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél.
Az iparbiztonság területét is érintik a változások, így például egységes iparbiztonsági hatóság működik három szakterület – veszélyes üzemek, veszélyes anyagok szállítása, kritikus infrastruktúrák – felügyeletére.
Jelentős változás, hogy a hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé váltak költségvetési, képzési, bevetés-irányítási, ellátási és logisztikai szempontból. 2013 végéig új tűzoltóőrsöket alakítanak ki, ezek közül januárban 28 kezdi meg a működését és a második év végére 64 őrs lesz összesen. A cél az, hogy a tűzoltók lehetőleg 15 percen belül ki tudjanak érni mindenhová. Jelenleg 112 tűzoltóság van Magyarországon, ezek közül 98-nak van úgynevezett vonuló egysége, amely részt tud venni a mentésekben. Januártól a köztestületi tűzoltóságok önkormányzati tűzoltóságokká alakulnak át, ezek a szervezetek összesen 2,1 milliárd forintot kaphatnak a következő évben képzésre és eszközellátásra.
Az új katasztrófavédelmi rendszerhez kapcsolódik az is, hogy 2012-ben megalakul az új Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a katasztrófavédelmi intézet, amelyen három tanszék működik majd: tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági. Az innen kikerülő szakemberekkel tudják majd hosszú távon megoldani a tiszti utánpótlást.
Forrás: Biztonságpiac.hu/MTI
