Az Európai Unió elhagyására kötelezett illegális bevándorlók kevesebb mint negyven százaléka tér vissza hazájába vagy egy harmadik országba – olvasható a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék napokban közétett előzetes jelentésében.
Az unió pénzügyeit ellenőrző testület vizsgálatot folytat a bevándorlók visszatérésére irányuló szakpolitikáról és a harmadik országokkal a visszafogadás terén folytatott együttműködésről.
Az előzetes dokumentumból kiderül, hogy 2008 óta minden évben átlagosan félmillió embert köteleznek arra, hogy hagyja el az EU-t, mert szabálytalanul lépett be a területére vagy tartózkodott ott. Az érintetteknek azonban csak 38 százaléka tér vissza származási országába vagy abba az országba, ahonnan az EU-ba utazott. Az Európán kívülre irányuló visszatérések esetében ez az arány még a harminc százalékot sem éri el. A számvevők szerint a visszatérések alacsony arányának egyik okát a menekültek származási országaival való együttműködés nehézségei jelentik.
A jövő év elejére elkészülő jelentés mintegy hatvan olyan, összesen 641 millió eurós projektet fog vizsgálni, amelyek a kiutasított menekültek visszafogadásához és visszailleszkedéséhez kapcsolódnak. Az ellenőrzés során azzal a tíz származási országgal – Afganisztánnal, Marokkóval, Pakisztánnal, Irakkal, Algériával, Nigériával, Tunéziával, Indiával, Bangladessel illetve Guineával – folytatott visszafogadási együttműködést veszik górcső alá, amelyek esetében a legnagyobb a visszatérést elutasító migránsok száma.
A vizsgálatot elindító számvevőszéki tag, Leo Brincat szerint az EU számára sürgető kérdés, hogy hatékony megoldásokat találjanak a migráció kezelésére, mert az egyre nagyobb kihívások elé állítja a tagállamokat. Az Európai Bizottság szeptemberben mutatja be új menekültügyi szakpolitikáját, amelyben a testület nagy hangsúlyt kíván majd helyezni a „külső dimenzióra”, azaz a származási és a tranzitországokkal való szorosabb és hatékonyabb együttműködésre.
