Washington felfüggesztett minden katonai segélyt a nyugat-afrikai Malinak – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján az amerikai külügyminisztérium Száhel-övezetért felelős különmegbízottja.
Peter Pham a külföldi újságíróknak tartott konferenciáján úgy fogalmazott: az amerikai kormányzat nemcsak a katonai segélyeket függesztette fel, hanem a katonai kiképzéshez nyújtott segítséget is.
„Mindent leállítottunk mindaddig, amíg nem tisztázódik a helyzet” – szögezte le Pham. Kifejtette, hogy „nem látszik világosan, milyen erők vettek részt a zendülésben, ki az, aki közvetlenül is részt vett benne, és milyen irányban alakulnak lojalitások”.
A diplomata azt mondta, hogy az amerikai kormányzat kapcsolatban áll azzal a katonai csoporttal, amely végrehajtotta a hatalomátvételt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem a junta elismerését jelenti, hanem annak elfogadását, hogy bizonyos mértékig ezek az emberek ellenőrzik az országban a helyzetet. Pham megismételte az amerikai kormányzat korábbi álláspontját, miszerint Maliban vissza kell térni az alkotmányos rendhez; szabadon kell bocsátani a letartóztatott elnököt, kormányfőt és kormánytagokat. A sajtótájékoztató után elemzők megjegyezték: a diplomata mindvégig kerülte az „államcsíny” kifejezés használatát.
A különmegbízott leszögezte azt is: a kialakult helyzet „bizonyosan nem segíti” annak a nemzetközi katonai erőnek a tevékenységét, amely a térség dzsihadista terroristái ellen harcol. Az ENSZ katonái 2013, a franciák pedig 2014 óta vannak jelen a nyugat-afrikai országban, ahol az elmúlt években megélénkültek a dzsihadisták támadásai. A térségben nemcsak Maliban, hanem Nigerben, Mauritániában, Burkina Fasóban és Csádban is folyik a harc a terroristák ellen. Washington elsősorban hírszerzési és logisztikai segítséget nyújt ebben a küzdelemben a franciáknak.
Maliban kedden katonák egy csoportja ragadta magához a hatalmat. Őrizetbe vették és a főváros, Bamako közelében található katonai támaszpontra szállították Ibrahim Boubacar Keita elnököt és Boubou Cissé kormányfőt. Több minisztert és katonai parancsnokot is elvittek velük együtt. Az ellenzék korábban azzal vádolta meg Keitát, hogy megfélemlítéssel és szavazatvásárlással nyerte meg a választásokat áprilisban.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a hatalomátvétel másnapján közleményben „határozottan elítélte” a történteket. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok mindenfajta erőszakos hatalomátvételt elutasít. Egyben felszólított a letartóztatott kormányzati illetékesek szabadságának és biztonságának garantálására is.
