Izrael biztonsághoz való joga vitathatatlan, emellett az Európai Unió is határozottan kiáll, és Brüsszel elítéli a terrorizmust is, ugyanakkor azt várja az új izraeli vezetéstől, hogy kínáljon politikai perspektívát a palesztinokkal szembeni konfliktus megoldására – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
A főképviselő hangsúlyozta: „az EU-nak szoros kulturális, politikai és történelmi kötelékei vannak Izraellel, éppen ezért is volt fontos, hogy Jaír Lapid izraeli külügyminiszter részt vett a tanácskozáson, mert így tiszta lappal tudjuk újrakezdeni kétoldalú kapcsolataink megerősítését”. Mint mondta, építő jellegű, nyitott és barátságos eszmecserét folytattak Lapiddal egyebek között a közel-keleti régióban zajló békefolyamatról és az iráni atomalkuval kapcsolatban.
Borrell hozzátette: az izraeli-palesztin válság megoldása Izrael biztonságához is hozzájárul, ezért az EU üdvözli, hogy Jaír Lapid is nyíltan a kétállami megoldást támogatja, ahogy az unió is.
„Az EU olyan politikai folyamat építését szeretné elősegíteni, amelynek célja a béke és a biztonság megteremtése mind az izraeliek, mind a palesztinok számára” – mondta Borrell, hozzátéve, hogy „ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni, ismerve az új izraeli kormány különleges összetételét”. A főképviselő azt is megjegyezte, hogy az unió kész lesz újraindítani a 2010-ben felfüggesztett munkát az EU-Izrael társulási tanácsban, amennyiben az uniós tagállamok is egyetértenek ezzel, és „Izrael is megteszi, ami a dolga, tehát változtat a múltban kialakult helyzeten, különösen a palesztin területeken létesített illegális izraeli telepek vonatkozásában”.
Borrell elmondta továbbá, hogy a tanácskozáson szóba került az etiópiai Tigré tartományban immáron nyolc hónapja folytatódó humanitárius válság. „Az EU készen áll arra, hogy szankciókat alkalmazzon Etiópiával szemben, annak érdekében, hogy előmozdítsa a békét és a humanitárius segítségnyújtást az északi Tigré régióban” – emelte ki Borrell.
Közölte továbbá, hogy az EU korlátozó intézkedéseket helyezett kilátásba azok ellen a libanoni tisztviselők ellen, akik már hónapok óta fenntartják a politikai válságot, amely összeomláshoz fog vezetni a közel-keleti országban. Továbbá az unió újabb szankciócsomagot irányoz elő a fehérorosz vezetés ellen is, mivel az országban egyre romlik a sajtó- és a szólásszabadság helyzete, ráadásul Minszk migrációs nyomás alá helyezi Litvániát és Lengyelországot azáltal, hogy előre kitervelten illegális bevándorlókat küld a két ország határához.
Beszámolt arról is, hogy a külügyminiszterek jóváhagyták az EU Mozambikban telepítendő katonai misszióját, amelynek célja, hogy a kiválasztott katonai egységeket az iszlamista erők felszámolására képezze ki. Borrell a tanácskozás további témáit ismertetve felszólította a kubai hatóságokat, hogy engedélyezzék az országban kirobbant békés kormányellenes tüntetéseket, és vegyék figyelembe a tüntetők panaszait.
A szigetországban vasárnap több ezren vonultak utcára, hogy így tiltakozzanak a nehéz gazdasági helyzet és általánosságban véve is a „diktatórikus” vezetés és a rossz kormányzás ellen, illetve a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások ellen. Sajtóforrások arról számoltak be, hogy a helyi hatóságok hogy több helyen erőszakosan léptek fel a békés tüntetőkkel szemben, s a mobilinternetet is lekapcsolták az illetékes szervek.
