A Nyugat-Balkán békéje és biztonsága úgy Magyarország, mint a NATO számára elsődleges fontosságú – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben pénteken, a NATO-tagállamok védelmi miniszteri tanácskozásának szünetében.
Benkő Tibor a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország jelentette keleti, valamint az instabil államok okozta, a terrorizmus, az illegális migráció jelentette déli fenyegetés metszéspontja Közép-Európában, éppen Magyarországon van, ezért Budapest rendkívül fontosnak tartja, hogy „az egész régió biztonsága és stabilitása biztosítva legyen”.
Kiemelte: a NATO Magyarország jelentős hozzájárulásával akarja szavatolni a Nyugat-Balkán békéjét és biztonságát Koszovóban, ami azt jelenti, hogy október közepétől a legnagyobb NATO-művelet, a KFOR békefenntartó misszió élén magyar parancsnok áll.
„Az, hogy a Nyugat-Balkánon béke van, elsősorban a békefenntartó erőknek köszönhető, annak, hogy több ezer katona védi és biztosítja a mindennapi élet feltételeit” – fogalmazott.
A miniszter kijelentette: Magyarország a NATO biztonságot és védelmet fokozó célkitűzéseivel összhangban cselekszik. Azt teszi, amit a szövetség feladatként megfogalmaz a legfontosabb a nemzeti képességek kiépítésével, fejlesztésével és felajánlásával, valamint a védelmi költségvetés emelésével. Magyarország ütemterv szerint halad azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalásával is, hogy a hazai összterméke (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogja fordítani, valamint azon vállalás megvalósításával is, hogy ennek 20 százalékát fejlesztése fordítja. A NATO-célkitűzésekhez járul hozzá továbbá a magyar vezetésű, többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság, ahogy a regionális különleges műveleti komponensparancsnokság létrehozása is – mondta.
A NATO afganisztáni szerepvállalásával kapcsolatban Benkő azt mondta: a misszió lezárása kivonulás helyett inkább kimenekítésnek nevezhető, ugyanis – mint fogalmazott -, „egyértelmű, hogy egy műveleti területet így nem lehet otthagyni, egy katonai műveletet nem lehet így befejezni”. „Nem az a fontos kérdés, hogy hány embert menekítettük ki, hanem az, hányan maradtak ott a segítségre szorulók közül” – fogalmazott.
Noha a szerepvállalás kezdetben a terrorizmus elleni küzdelemről, melegágyának felszámolásáról szólt, a húszéves jelenlét tapasztalatait, sikereit és kudarcait összegző konszenzusos állásfoglalás megfogalmazásához hosszú időre lesz szükség – mondta. A misszió befejezése intő példa mindenki számára arra vonatkozóan, hogy a katonai műveleteket a katonákra kell bízni – tette hozzá a honvédelmi miniszter.
