A srebrenicai mészárlás áldozatainak újabb tömegsírját fedezték fel a kelet-boszniai Dobro Poljénál, Srebrenicától több mint 150 kilométerre – közölte a szarajevói sajtó.
Az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának (ICMP) tájékoztatása szerint ez a mészárlás helyszínétől található legtávolabbi tömegsír. A feltárt tömegsírban található maradványokat összehasonlították az eddig eltűntként számon tartott srebrenicai áldozatok családtagjainak DNS-ével, és tíz esetben egyezést találtak. A maradványokat a boszniai azonosítási központnak továbbították – olvasható a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának beszámolójában.
A tömegsír feltárása júniusban zajlott, a maradványok azonban nehezen elérhető helyen, egymással összekeverve hevertek, így sokáig tartott a kihantolás, a rendszerezés és az azonosítás.
Az ICMP tájékoztatása szerint a most feltárt tömegsír annak a falunak, Godinjska Barának a közelében található, ahol 1995 júliusának közepén a Skorpió elnevezésű félkatonai szervezet tagjai hat srebrenicai férfit lőttek agyon. Az ott készült videofelvételeket a nemzetközi tárgyalásokon bizonyítékként használták fel.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kihantolták és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. A maradványokat a legtöbb esetben csakis DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani.
A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Eddig több mint kilencven tömegsírt tártak fel, és a több mint nyolcezerből 6955 áldozatot azonosítottak.
Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, illetve a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondták ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek. Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.
