Az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett szállt síkra a hétfőn Szocsiban kiadott közös nyilatkozatában Putyin, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő.
A nyilatkozat szerint Aliyev és Pasinján megállapodott abban, hogy lemond az erő alkalmazásáról, és a kérdéseket a szuverenitás elismerése alapján oldják meg. A három vezető hangsúlyozta az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás aktív előkészítésének fontosságát. A felek megállapodtak, hogy folytatják a kölcsönösen elfogadható megoldások keresését, amihez Moszkva minden lehetséges segítséget kész megadni.
A felek megerősítették elkötelezettségüket a Jereván és Baku közötti kapcsolatok átfogó normalizálására vonatkozó megállapodások betartása mellett. Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására. A felek megállapították, hogy az orosz békefenntartók kulcsfontosságú szerepet játszanak a régió biztonságának megteremtésében.
Putyin a tárgyalásokat követően, kamerák előtt nyilatkozva, két tárgyalópartnerével egy kerekasztalnál ülve elismerte, hogy a szakértői szinten kidolgozott közös nyilatkozatból néhány dolgot végül ki kellett hagyni. Ugyanakkor hasznosnak minősítette a találkozót, amely szerinte „megteremti a feltételeket a helyzet egészének rendezése felé teendő további lépésekhez”. Az orosz elnök beszámolója szerint a háromoldalú találkozó több mint két órán át tartott. Előtte külön-külön is több mint két órán át tárgyalt az örmény és az azeri vezetővel.
„Az Oroszországi Föderáció mindent megtesz az Örményország és Azerbajdzsán közötti végleges rendezés érdekében” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy a felek megállapodtak a kapcsolattartás és a párbeszéd folytatásában, és tovább keresik a konfliktus lezárásához szükséges megoldásokat. Putyin szerint Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán megmutatta, hogy képes megegyezni a jövőről és hangsúlyozta, hogy a régióban élő összes nép érdekelt a kapcsolatok normalizálásában.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. Az terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szembenálló felek között azóta is voltak villongások.
