Az észak-atlanti katonai szövetség a kimerülőfélben lévő lőszerkészletek növelését tervezi annak érdekében, hogy segíteni tudja Ukrajnát területe és a lakosság védelmében az Oroszország indította háborúban – jelentette ki a NATO főtitkára a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása előtt.
Jens Stoltenberg újságíróknak nyilatkozva közölte: mivel az ukrajnai háború hatalmas mennyiségű lőszert és hadianyagot emészt fel, ezért növelni kell ezek gyártását az előállítási kapacitásba való befektetések fokozásával. „Putyin és Oroszország továbbra is Ukrajna irányítására törekszik. Azt látjuk, hogy még több csapatot, még több fegyvert, még több képességet küld Ukrajnába” – fogalmazott.
Mivel nincs jele annak, hogy Putyin a békére készülne, folytatni kell Ukrajna támogatását egyebek mellett logisztikai segítségnyújtás által, valamint muníció, üzemanyag és alkatrészek, lőszerek és a harckocsik biztosításával, hogy a megtámadott ország eredményeket tudjon elérni a harctéren” – mondta.
„Sürgősen kulcsfontosságú képességek átadására van szükség Ukrajna számára, mielőtt Oroszország a csatatéren magához ragadhatná a kezdeményezést” – fogalmazott.
A NATO-tagállamok miniszterei kedden várhatóan repülőgépek esetleges szállításáról is tárgyalnak majd – tájékoztatott a főtitkár, majd hozzátette: az Ukrajnának vadászrepülőket szállító NATO-országok nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé.
Az Egyesült Államok felett február 3-án észlelt, majd az amerikai hadsereg által lelőtt kínai megfigyelő léggömbbel kapcsolatban a főtitkár kérdésre válaszolva azt mondta, az ismétlődő incidensek rávilágítanak arra, hogy a NATO-nak ébernek kell maradnia. A látottak azt mutatják, hogy Kína és Oroszország is fokozza a NATO-szövetségesek megfigyelését – közölte.
A főtitkár ezzel összefüggésben közölte: a NATO biztosítani kívánja megfigyelési és hírszerzési tevékenységét az „egyre sűrűbbé váló” világűrben is egy új műhold pályára állításával. Az új eszköz támogatni hivatott a NATO-missziókat és -műveleteket, lehetővé teszi továbbá adatok megosztását, megkönnyíti a tájékozódást, a kommunikációt és esetleges rakétakilövések előrejelzését. A védelmi miniszterek lépéseket fognak tenni a létfontosságú tenger alatti infrastruktúra védelmének fokozására is – mondta Stoltenberg. Bejelentette, hogy a kedden kezdődő tanácskozáson részt vesz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is.
Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy mindezen célok elérésének érdekében a tagországok mihamarabb teljesítik azon 2014-es kötelezettségvállalásukat, amely szerint 2024-ig közelíteni kell védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához.
Nem kívánja meghosszabbítani mandátumát a NATO főtitkára
Nem kívánja ismét meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát Jens Stoltenberg NATO-főtitkár – jelentette ki erről szóló lapértesülésekre reagálva szombat éjjel Oana Lungescua. A főtitkár szóvivője közölte, a NATO-főtitkár nem kéri mandátumának további hosszabbítását, és a terveknek megfelelően még idén távozik posztjáról. Emlékeztetett, Stoltenberg NATO-főtitkári mandátumát háromszor hosszabbították meg, és összesen csaknem kilenc évig szolgált a szervezet élén.
Stoltenberg, a 63 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára. A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény február eleji bejelentése szerint elnyert.
