Minden a pénzen múlik – jegyezte meg Mandrik István a Construma kiállítás keretében megrendezett Munkavédelmi Akadémián. Az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) elnöke rámutatott: miután az elmúlt időszakban az építőipar teljesítménye csökkent, visszaestek az ágazat bevételei is, amelynek többek között a munkabiztonság is komoly kárát látja.
Kiemelten veszélyes iparágról van szó: az építőipar, amely hagyományosan vezeti a halálos kimenetelű munkabaleseti statisztikákat, főként azért kerülhetett ki 2011-ben a legveszélyesebb ágazatok köréből, mert a beruházások leállásával mélypontra ért az ágazatban foglalkoztatottak száma.
Az építőiparban mélyen nyomott árakon dolgoznak a cégek, a fővállalkozó pedig azért adja tovább a megbízást, mert a vállalási árból maga sem tudja kigazdálkodni a munkát – jegyezte meg Mandrik. Előadásában kitért arra, hogy ugyan az építőipari rezsióradíjba beleértendők a munkavédelem és munkabiztonság költségei is, az alvállalkozókig általában már nem jutnak el ezek a költségelemek, így legtöbbször a hatodik-hetedik alvállalkozói szinten már nem marad keret az alapvető munkavédelmi feladatokra, de olykor még a megfelelő védőeszközökre sem. Miközben a minimálbér emelésével párhuzamosan nem emelkedett a rezsióradíj sem, nőtt azon szervezetek száma, amelyek munkavédelmi ellenőrzést végeznek az építőipari beruházásoknál, cégeknél.
Minden, ami biztonságvédelem
Külön kihívást jelent az OMB elnöke szerint az is, hogy a munkaterületen megfelelő őrző-védő szolgálatot alkalmazzanak, hiszen a beruházási, építkezési helyszíneken megfelelő szakképzettségű, speciálisan fekészített szakembereknek kell figyelemmel követniük az eseményeket a teljes munkafolyamat során. Mindez Mandrik szerint nem klasszikus vagyonvédelmi, hanem komplex biztonságvédelmi feladat. Ez pedig ismét pénzkérdés, márpedig, ha egy építkezésen nem jut pénz az alapvető munkavédelmi előírások betartására, akkor jó eséllyel a komplex biztonságvédelemre sem lesz keret.
Az alvállalkozók megfelelő felkészítése a munkavédelmi koordinátor feladata, ennek kapcsán pedig a szakképzést – vagyis a művezető-képzést – kell javítani, amely viszont már akarat és szándék kérdése – mondta Mandrik.
A szakértő szerint 2010-ben és 2011-ben hiányzott a kis- és középvállalkozások részére biztosított munkavédelmi támogatás, utalva ezzel a munkavédelmi bírságpályázatok visszavonására, majd újboli meghirdetésére. Ugyancsak hiányzott a pénz arra, hogy a beruházásoknál munkavédelmi képviselőt is tartsanak, miközben milliárdok esnek ki a gazdaságból a munkahelyi balesetek és megbetegedések miatt.
Az OMB elnöke szerint az egységes nemzeti munkavédelmi politika mellett az elkülönült munkahelyi baleseti biztosítás bevezetésére is szükség van.
NMH MMI: a fő cél a prevenció
A tavalyi 300 millió forint után idén 400 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre a munkavédelmi bírságpályázatokra – mondta a Munkavédelmi Akadémián tartott előadásában Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának (NMH MMI) főigazgató-helyettese. A munkavédelmi hatósági feladatok és intézményrendszer átalakítása kapcsán Bakos rámutatott: az NMH-ba beolvadt, korábban Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség (OMMF) néven működő szervezetnél az átalakítás során 36 százalékos létszámleépítésre volt szükség, miközben a hivatal égisze alatt főigazgatóságként működő szervezet feladatköre megmaradt, hatásköre pedig bizonyos területeken – így a munkaügyi ellenőrzésben – még bővült is.
Az NMH MMI feladata, hogy az Európai Unió Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségének (OSHA) nemzeti fókuszpontjának működjön, ám a létszámleépítések miatt az ezzel kapcsolatos feladatokat jelenleg egy ember látja el.
Az idén februárban megjelent munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekről szólva Bakos József kifejtette: a hatóság célja a megelőzést szolgáló felvilágosító tevékenység a területi szakigazgatási szervek közreműködésével. Mindemellett a főigazgató-helyettes a szabálytalanságok feltárásának, valamint az egészséges, a fokozatos és az arányos intézkedések jelentőségét hangsúlyozta, mivel – mint fogalmazott – ezek a hatóság legfőbb prevenciós eszközei. A jogkövető magatartása hiánya esetén teljes hatósági szigorral járnak el – tette hozzá.
Az NMH MMI prioritásai között a főigazgató-helyettes a villamosság biztonsági szabályok ellenőrzését, a zajjal, rezgéssel, veszélyes és rákkeltő anyagoknak való expozícióval kapcsolatos vizsgálatokat, a veszélyes foglalkoztatási ágazatok – így az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, az egészségügy és a külszíni bányászat – ellenőrzését említette. További fókuszterületet jelent a pszichoszociális kockázatok értékelése is, mivel az európai tapasztalatok szerint az uniós dolgozók 20-25 százaléka szembesül új munkahelyi kockázatokkal: stresszel, a terheltséggel, illetve egyes esetekben akár a munkahelyi zaklatással.
Új kihívások előtt az építőipar
Az építőipar – mint a legmagasabb kockázatú tevékenység – új munkavédelmi kihívások előtt áll – fogalmazott előadásában Soproni Jolán Katalin, az NMH MMI jogtanácsosa. A munkavédelmi szakértő rámutatott: az ágazatban a két legsúlyosabb veszélyforrásnak az azbesztmérgezés, és az esésből fakadó balesetek számítanak. A szakértő a rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy az 191/2009-es építőipari kormányrendelet határozza meg azt, hogy mely cég(ek) tekinthető(k) fővállalkozónak egy beruházás során, ez a rendelet pedig bonyolultabb és szélesebb körű felelősséget állapít meg, mint a fővállalkozói státuszt ugyancsak definiáló Polgári Törvénykönyv. Márpedig – jegyezte meg Soproni -, a Munkavédelmi Törvénynek (MVt.) vannak olyan passzusai, amelyek miatt a fővállalkozói jogállásnak kiemelt jelentősége van.
