Magyarországon elsősorban május közepétől augusztus végéig kell számítani villámlással járó viharokra, ebben az időszakban fontos ügyelni a villámcsapás által okozott károk és sérülések megelőzésére – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője csütörtökön az MTI-vel.
Hajdu Márton közleménye szerint Magyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, és ezek többsége nyílt területen következik be. A helyettes szóvivő arra hívta fel a figyelmet: a villámok a legkisebb ellenállású utat követik, így az élő szervezetek alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Egy kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet.
Az OKF azt tanácsolja: villámláskor senki se maradjon nyílt területen, ehelyett autóba vagy épületbe húzódjanak be vihar idején. Ha ez nem megoldható, akkor se tartózkodjon senki vízben, nagyobb fémszerkezetek, illetve magányos vagy erdőszéli fa közelében.
2010-ben tizenegy, tavaly hat tűzesetet okozott villámcsapás, és mindegyik tűz nyáron, június-augusztusban keletkezett. Ebben az évben májusig két, villámcsapással összefüggésbe hozható tűz keletkezett. Az OKF a villámhárító, illetve a szakszerűen kiépített túlfeszültség-védelmi rendszer fontosságára figyelmeztetett.
Hogy születnek a villámok?
A villám voltaképpen elektromos gázkisülés, amely a felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza. Az úgynevezett elővillám ionizálja a levegőt, és így vezetővé teszi azt. Eközben a földfelületről (vagy más felhők felől), megindul az ellentétes előjelű elektromosság áramlása a felhő felé. Egy ionizált légcsatornán több villám is áthaladhat. A meglehetősen rövid kisülési időtartam miatt 30-40 ezer amperes áramerősség lép fel, a villámok sebessége mintegy 180 kilométer óránként.
Védelem villámcsapás ellen
Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, azonban a károk, sérülések előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenthető. Villámcsapás zivatar előtt is lehetséges, ezért a sötét és magas viharfelhők, az erősödő szél figyelmeztető jelek lehetnek. Ha a villámlás után 30 másodpercen belül meghalljuk a dörgést, ajánlatos azonnal menedéket keresni.
A villámhárítót Benjamin Franklin találta fel: az épület tetején egy földelt fémrudat helyezett el, amely az épület környezetében felhalmozódó elektromos töltéseket a villámhárítón keresztül elvezeti, illetve becsapódó villám esetén annak áramát a talajba vezeti, így az épületet megóvja a villámcsapás közvetlen károsító hatásaitól.
A villám persze még így is okozhat károkat: a villámhárítóban folyó nagy áramerősség hatására háromféle úton terjedhet tovább a villám hatása. A földelt fémvezetéken végigfolyó, illetve a földben szétterjedő áram hatására túlfeszültség keletkezhet, amely átívelhet szigetelt vagy máshol földelt tárgyakhoz (konduktív csatolás). A villámhárítóban folyó áram mágneses tere feszültséget indukálhat a közelben található, attól független vezetőhurkokban is. Többszintes épület esetén az adatátviteli és villamos hálózatok és antennák rendszerében könnyen indukálódhatnak hatalmas túlfeszültségek (induktív csatolás). A villámhárító és a hozzá kapcsolódó vezetők, vezetékek mint egyik fegyverzet és a környezetben található fémtárgyak, más vezetékek mint másik fegyverzet közötti kapacitás (szórt kapacitás) miatt a villámhárító potenciáljának megugrása a másik fegyverzet ellentétes irányú feltöltődéséhez vezet (kapacitív csatolás).
Villámlás esetén tanácsos visszavonulni egy közeli épületbe vagy egy teljesen zárt, felül is fémmel borított gépjárműbe. A járművön belül azonban ne érintsünk fémes részeket, ne fogjuk meg például a kormányt. Zivatar idején lehetőség szerint kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét! Magashegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket – ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét! Közvetlenül a villámcsapás előtt sercegést vagy recsegést lehet hallani, és bőrünkön felállhat a szőr vagy bizsergést érzünk rajta. Ha ilyenkor csoportban vagyunk, szóródjunk szét, és guggoljunk le úgy, hogy az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság. Ilyenkor, ha az egyik csoporttagot villámcsapás éri, a többiek segíteni tudnak rajta.
Villámcsapás esetén az áramütés csak az esetek 10-20 százalékában halálos, ha van a közelben életmentésre alkalmas személy, aki azonnal beavatkozik. Csonttöréssel csak akkor kell számolni, ha az áldozat leesett valahonnan, azonban szinte mindenkinél hallás- és látászavarok lépnek fel, mert az erős fény- és hanghatás (tartósan is) károsíthatja az érzékszerveket. Az érzékcsalódások akár órákig is eltarthatnak. Ha a villámcsapást szenvedett áldozat magánál van, és környezete villámcsapás szempontjából nagy kockázatot jelent, kísérjük vagy szállítsuk kisebb kockázatot jelentő helyre. Az esetek többségében sem hallani, sem látni nem fog minket, ezért oda kell mennünk hozzá, és kézen fogva vezetnünk kell. Az áramütött személy nem hordoz elektromos töltést, így nyugodtan megfoghatjuk puszta kézzel is.
Ha az áldozat nincs magánál, nem lélegzik, és értünk hozzá, azonnal kezdjük meg az életmentést, a szájból orrba való lélegeztetést. Ezt még a szállítása előtt, az eredeti helyszínen kezdjük meg, és csak utána szállítsuk. Ellenőrizzük a pulzusát a nyaki ütőérnél legalább húsz másodpercig, és ha nem észlelünk pulzust, a lélegeztetéssel felváltva mellkaskompressziót (a köznyelv ezt szívmasszázsként ismeri) is kell alkalmaznunk, amely esetben a mellkasra mért pumpáló mozdulatok folytonosságán és ritmusosságán van a hangsúly. Ha az áldozat a nedves földön fekszik, helyezzünk alá valamilyen védőréteget, ami elszigeteli a talajtól, hogy csökkentsük a kihűlés veszélyét. Ha a pulzus visszatér, de az áldozat még nincs magánál, folytassuk a lélegeztetést, amíg az újra meg nem indul. Ha a pulzus nem tér vissza 20-30 perces szakszerű kezelés után sem, a mentő személy kevésbé érzi majd magát bűnösnek, ha ekkor abbahagyja a mentést.
Forrás: Biztonságpiac.hu/MTI/Wikipedia
Borús időben kerüljed a fürdőszobát és amennyi készüléket csak tudsz áramtalaníts! 🙂 1x picit borúskás volt az idő, mikor mentem fürödni, elég sokáig szöszmötöltem a kádban, a vihar fölénk ért…. aztán volt egy irtózatos robaj. A kádnál levő konnektorból kicsapódott egy hatalmas, vastag fénynyaláb, alig 20-30 centire volt csak tőlem mikor visszahúzódott. (ez pillanatok alatt zajlott) Ekkor gyorsan kiugrottam a kádból, mentem a szobák fele, de ott már minden tévé füstölt.
Ja, és villámcsapásnál ne vedd fel a vonalas telefont! Ahogy rohantam a fürdőszobából a szobák felé, pont mellettem becsörrent a telefon – akkor mehetett át rajta a feszültség v. micsoda -, nem vettem fel, mert derengett, hogy láttam régebben egy katasztrófafilmben, hogy nem szabad ilyenkor felvenni. A telefonkészülékünk nem sérült, de a szomszédunknak újat kellett vennie. (Ez a villámcsapás sok háztartást, sok embert érintett.)
nekem egy kb. 300 méterre lecsapott villám elektromágneses hulláma 3 kamerát vágott haza…