A bűnözés aktuális kihívásairól – köztük a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a „szervezet bűnözés” kérdéseiről – rendeztek büntetőjogi konferenciát kedden a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jogi karán.
Stotz Gyula kriminológus, a pécsi jogi kar tudományos segédmunkatársa előadásában a szervezetbűnözés és az úgynevezett szervezeti bűnözés közötti különbséget világította meg.
Utóbbi – miként arra prezentációjában rámutatott – a fehérgalléros és a szokványos értelemben vett szervezetbűnözés határán helyezkedik el, elkövetői körei a legalitás látszatával működnek. Tagjai gyakran minden gyanú felett állóknak mutatják magukat – tette hozzá.
E bűncselekménytípusok jellemzője a csoportos elkövetés, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésből fakadó „extrém érdekérvényesítés” – fogalmazott a szakember. Jellemző bűncselekményei a pénzmosás, a csőd- és kartell-bűncselekmények, amelyek hatékonyságához hozzájárul, hogy ezeket „a társadalom és a mindenkori büntetőhatalom (…) nem tudja, vagy nem akarja észlelni” – fejtette ki a kriminológus.
Hatásai között Stotz a közbizalom romlását említette, hozzátéve, hogy a gazdasági és állami szervezetek eszköztelenek e bűncselekmény-típusokkal szemben.
Nagy Zoltán András, a PTE jogi karának egyetemi docense az internet úgynevezett mély és sötét részének (deep illetve dark web), a pénzmosással és virtuális fizetőeszközökkel való összefüggéseiről beszélt. A kockázatok közé sorolta a tisztázatlan hátterű szerencsejáték-oldalakat, fizetős online játékokat és munkaerő-kölcsönző oldalakat, illetve a szintén bizonytalan hátterű alapítványokon keresztül történő pénzmozgásokat.
A jogász a virtuális fizetőeszközök – köztük az úgynevezett Bit- és Altcoinok – tulajdonságai között említette a tranzakciók anonimitásának lehetőségét, amely pénzmosásra ad lehetőséget. Nagy Zoltán András arra is felhívta a figyelmet, hogy virtuális fizetőeszközök mögött nincs befektetés-védelem.
A tanácskozáson Czine Ágnes alkotmánybíró felidézte: az Alaptörvény 2012-es hatályba lépését követően az Alkotmánybíróság (Ab) szerepe és feladata megváltozott. A taláros testület ügyeinek 95 százalékát az alkotmányügyi panaszok adják – mondta.
Tavalyelőtti adatokra hivatkozva közölte: a büntetőügyek 13 százalékos, a közigazgatási 43, a civilisztikai ügyek 44 százalékos arányban oszlanak meg a testületnél.
Czine kitért arra is, hogy bírósági határozatok ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok 53 százaléka származik a Fővárosi Törvényszékről, 47 százaléka pedig az ország többi törvényszékéről. A panaszok nagy részét, sokszor formai okok miatt az Ab nem tudja befogadni – jelezte Czine, megjegyezve, hogy ma bárki „ügyvédkényszer nélkül” fordulhat a testülethez.
Az alkotmánybíró annak a véleményének adott hangot, hogy a büntetőeljárások kirendelt védői rendszeréhez hasonlóan kötelezővé kellene tenni a költségmentes jogi közreműködést az Alkotmánybírósághoz fordulók számára is.
Az elmúlt évek Ab-határozatainak ismertetése során Czine beszámolt arról is, hogy a testülethez érkező alkotmányjogi panaszok nagy része a jogállamiság és jogbiztonság követelményére, illetve a bírói függetlenség alapelveire hivatkozik.
Molnár Gábor, a Kúria büntető kollégiumának tanácselnöke konkrét esetekkel illusztrált előadásában arról beszélt, hogy az Európai Unió strasbourgi és luxemburgi bíróságainak ítéletei közvetlen hatást gyakorolnak a magyarországi ítélkezési gyakorlatra és közvetlen jogalkotást generálnak.
A konferencia keretében tartották a Büntetőjogi és Kriminológiai Kutatóintézet szakmai kollégiumának alakuló ülését.
