Tekintettel a kötelező kamarai tagság megszűnésére, a jogszabályi környezet változásaira, valamint a vagyonvédelmi piac állapotára, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SZVMSZK) működésén is finomítani kell – mondta a Biztonságpiac.hu-nak adott interjúban Német Ferenc. Az SZVMSZK elnöke szerint jelenleg túlkínálat van a vagyonőri munkaerő-piacon, megoldást pedig az oktatás és a folyamatos (tovább)képzés jelenthet azon cégek számára, amelyek professzionális szolgáltatást akarnak nyújtani.
– A 2005-ös vagyonvédelmi törvényt 2012. január 1-jei hatállyal módosították, eközben a piac hemzseg az anomáliáktól, túlkínálat van vagyonőrökből, a vállalási árak a költségeket sem fedezik. Több vád is érte a SZVMSZK-t, hogy a törvénymódosítás véleményezési időszakában nem élt érdekérvényesítési lehetőségeivel.
– A kamara részben üdvözli a törvénymódosítást, de természetesen nem ért egyet minden pontjával, így például a kötelező kamarai tagság eltörlése – rövid távon – negatívan érintheti a szervezetet. Az SZVMSZK-nak szemléletet kell váltania és „szolgáltató kamarává” kell válnia, amely meg tudja szólítani a tagságot, és nem apellálhat többé a kötelezően befizetendő tagsági díjakra. Vagyis: egy működő szervezetté kell válnunk, ami a kamarán belül is sokak érdekeit sérti, ebből a szempontból azonban nem baj, hogy változott a szabályozás. Másfelől komoly kihívásokkal is szembe kell néznie a kamarának: hogyan tudjuk majd a szakmai szabályokat, azok betartását kikényszeríteni a szakma jó hírének megőrzése érdekében. Korábban is voltak például etikai eljárások olyan biztonsági őrökkel szemben, akik az állampolgárokat nem megfelelően kezelték, ők el is vesztették kamarai tagságukat, a rendőrség pedig bevonta a vagyonőri engedélyüket. A törvényi szabályozás már 2005-ben kiemelte a vagyonvédelmi cégeket mint tagokat az SZVMSZK ernyője alól, ekkor nyert teret a feketefoglalkoztatás, a tisztességtelenül alacsony piaci ár, és a fiktív számlákkal operáló cégek emiatt kerültek helyzetbe.
– Szolgáltató kamarát említ: sokan vannak a piacon, akik már eddig is ezt várták el, de úgy érzik, nem kapták meg. Milyen változásokra lehet most számítani?
– Amikor 2007 májusában a kamarához érkeztem, hoztam magammal egy programfüzetet arról, hogy mit szeretnék csinálni, ebben is benne volt már a „szolgáltató” profil. Én még mindig ezen az úton haladok, meglepetésemre azonban a kamarának bizonyos részei még mindig a régi úton haladnak és nem hajlandók váltani. Ebből fakadóan vannak is súrlódások a szervezeten belül. A szolgáltatói oldal megnyitásakor, még 2007-ben például a telefontársaságokkal nagyon kedvező előfizetési feltételrendszerben tudunk megállapodni, vásárlói közösségekkel állapodtunk meg kedvezményes tankolásról, eszközvásárlásról, munkaruháról. Idén, már az önkéntes kamarai rendszerben is kaptam visszajelzéseket, hogy az évi hatezer forintos tagság esetenként két-három hónapon belül megtérül.
– A szolgáltató kamara alatt érthetjük azt, hogy az SZVMSZK a vagyonőrök szempontjából egy jogilag és anyagilag is biztonságos, élhető munkakörnyezet megteremtésén dolgozik majd? A szolgáltató kamara képes visszaszorítani a feketemunkát, az adóelkerülést?
– Ha már van egy tagsági díjunk, annak közvetlenül is meg kell térülnie a tagok számára. A vagyonőrök egyébként legtöbbször azzal fordulnak a kamarához, hogy nem kapták meg a pénzüket, bérüket, de ha feketefoglalkoztatásról van szó, arról mélyen hallgatnak. Sok esetben szakszervezeti vezetőknek is segítettünk, hogy megkapják a járandóságukat. A kedvezmények mellett persze vannak egyéb, szintén fontos szolgáltatások: minden megyében a területi szerveknél biztosítunk ingyenes jogi tanácsadást, amit egy biztonsági őr a béréből nem tudna kifizetni. Fellépünk olyan esetben is, mint a fegyvertörvény három évvel ezelőtti módosítása, amikor egy rosszul megszövegezett passzus kimondta, hogy a bankőrzésnél vagy a pénzszállításnál nem tarthatnak maguknál fegyvert a vagyonőrök. Ennek a biztonsági kockázatait nem is kell részleteznem. A kamara ilyesfajta tevékenysége nem forintosítható. A közbeszerzési törvény módosításakor sikerült beemelni a jogszabályba, hogy figyelembe vegyék az ágazatra jellemző vállalási díjakat, amelyeket a kamara a honlapján tesz közzé. Emellett komoly súlya van a kamara által készített oktatói és biztonsági szakanyagainknak. Például a stadionbiztosításról szóló anyagunkat előbb a Magyar Labdarúgó Szövetség, majd a rendőrség is elfogadta, később pedig jogszabályban is rögzítették, hogy ennek a tevékenységnek milyen feltételrendszere van. De emlékezzünk a West Balkánban történt tavalyi tragédiára: az SZVMSZK a bírósági eljárás során komoly szakértői munkát végzett, ebből is látszik, hogy a „felsőbb szinteken” nagyon komolyan veszik az itt végzett munkát. A kamarai tevékenységet azonban nem keverjük össze a szakszervezeti ár- és bérvita kérdéseivel. Az ágazati párbeszéd bizottságban ilyen vita például nem folyik. Nem értjük, hogy a szakszervezetek miért a kamarát támadják az árkérdéssel, amikor az SZVMSZK egyetlen vagyonőrt sem foglalkoztat közvetlenül.
– Sokak számára nem világos, hogy a kamara dolgozói, munkaadói, vagy esetleg állami érdekeket képvisel. A szervezet befolyása az oktatási kérdésekben hasonló dilemmákat vet fel, különösen, hogy az SZVMSZK vezetésében számos cégvezető, cégtulajdonos található.
– Nagyon nehéz lenne a parlamentben úgy törvényt alkotni, hogy a képviselők nincsenek kint az életben és fogalmuk sincs arról, amiről döntenek. A kamarában az elnökségnek kevesebb mint fele cégtulajdonos. Az érdekvédelem szól a vagyonőrök felé, de köztestületként szolgáltunk az állam számára is, például információt munkaerő-piaci helyzetképről, árazásról. De ugyanígy szolgáltatunk a munkaadóknak – többek között az Európai Unióban elérhető pályázatok elérhetőségével kapcsolatban. Emellett közvetve szolgáltatunk tízmillió magyar állampolgárnak és az ide érkező külföldieknek is, mert az, hogy a biztonsági őrök hogyan intézkednek velük szemben, az már szakmai kérdés. A kamara érdeke, hogy stabilabb legyen a piac. Egy szakmai szempontrendszer mentén részt veszünk, küzdünk az OKJ-s képzések átalakításában is, de ezen kívül elmozdultunk a felsőoktatás irányába is. Együttműködési megállapodásunk van a volt nemzetvédelmi egyetemmel (most Nemzeti Közszolgálati Egyetem – a szerk.), a rendőrtiszti főiskolával, az Óbudai Egyetemmel, amely iskolákban biztonságtechnikai szakképzés, illetve nappali szakon magánnyomozói oktatás folyik – most dolgozunk azon, hogy a mesterképzés is elindulhasson. Az OKJ-s tömegképzésből kikerülő vagyonőröknek pedig képet kell adnunk arról, hogyan is néz ki ez a piac.
– A kamara szakmai és piaci szerepét nem is igen vitatják, azonban a szervezet hitelességén sokat emelne, ha az elnökségben nem vállalnának szerepet cégtulajdonosok.
– Az ötlet jó és támogatnám is, de jelenleg az SZVMSZK egyetlen forint támogatást sem kap a központi költségvetésből. De nézzünk néhány példát: a gazdasági alelnökünk egy egyszemélyes bt. tulajdonosa, a magánnyomozói alelnökünk egy magánnyomozó kft.-t üzemeltet, amelyben a férjével ketten dolgoznak. Hol okoz ez érdeksérelmet? Személy szerint én is cégtulajdonos vagyok, több cégben van, volt üzletrészem, amelyeket folyamatosan építek le. A kamarai elnökség egy választott tisztség, ha valaki kilép a piacról, nagyon nehéz újra felépíteni azt, amit addig elért. A legtöbb kamarai vezető társadalmi munkában végez tevékenységet az SZVMSZK-ban. Valóban sok döntés mögött találhatunk egyéni érdekeket, de ez nem probléma, ha nem sért közösségi érdekeket. Márpedig egyetlen kamarai vezető sem mondja, hogy szeretne feketén foglalkoztatni embereket.
– Sokan elmulasztott lehetőségnek látják azt, hogy a 2012. január 1-jei hatállyal módosított vagyonvédelmi törvény nem tesz érdemi lépéseket a feketefoglalkoztatás ellen, valamint azért, hogy a vállalási árak elérjenek egy egészséges szintet.
– A jogszabályban vannak olyan elemek, amelyek az alvállalkozói láncok visszaszorítását célozzák. Emellett már korábban szabályozták azt, hogy kik vehetnek részt a közbeszerzésekben. A kérdés persze az, hogy ki lesz az, aki a jogszabályoknak érvényt szerez. A kamarának van-e jogköre arra, hogy belenézzen egy gazdasági társaság könyvelésébe, vagy ez inkább a szakhatóságok feladata kell hogy legyen ? Megjegyzem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) nagyon jó a kamara viszonya, a hatóság hetente kér tőlünk listákat cégekről, személyekről. Az elmúlt években számos példa volt arra, hogy számlagyárak, fiktív vállalkozások nagy számban foglalkoztattak vagyonőröket. Az elmúlt időszak nagy adóhatósági akcióinak hátterében nem egyszer a kamarával folytatott együttműködés húzódott. Azt viszont tudni kell, hogy a vagyonvédelmi törvény a tevékenység végzésének a szabályait hivatott tisztázni, illetve a jogosultságokat megadni. A tevékenység végzésének gazdasági aspektusait viszont már a gazdasági törvény szabályozza, a foglalkoztatás biztonságát, a munkabéreket pedig a munkatörvénykönyvében és a kapcsolódó rendeletekben szabályozzák. A szabályozás területeit nem szabad összekeverni. Sokszor van vitánk a szakszervezetekkel, amelyek a szemünkre hányják, hogy nem teszünk semmit a feketefoglalkoztatás ellen. Ha a vagyonvédelmi törvény azt írja elő, hogy egy csomagot hogyan kell átvizsgálni, akkor mi arra válaszolunk, de nem mi mondhatjuk meg, hogy ezt milyen összegért végezzék. Erről a párbeszédbizottságnak, a szakszervezeteknek és a munkaadóknak van lehetősége megállapodni, dönteni.
– A kamara tehet-e egyáltalán valamit azért, hogy a vagyonvédelmi piacon a vállalási díjak elmozduljanak egy egészséges szintre? Ön mint cégtulajdonosi tapasztalatokkal rendelkező kamarai elnök milyen árszintet tart elfogadhatónak?
– Ezek az információk folyamatosan elérhetők a honlapunkon. (Eszerint a közterhekkel növelt, egy órára jutó munkáltatói költség 1108 forint/óra – a szerk.) Egyébként heteken belül megjelennek majd az ágazatra jellemző vállalási árak a Belügyminisztérium közreműködésében, a Közbeszerzési Tanács honlapján. Hogy mit tehetünk az egészséges piaci árakért? Igyekszünk olyan partnereket találni, akiket meg tudunk győzni arról, hogy mi számít tisztességes piaci árnak. A vagyonvédelmi piac szakmai vezetőit minősíti: a megbízót meg tudják-e győzni arról, hogy egy polgári jogi szerződés keretében jogkövető magatartásra szerződjenek. Ha felmerül a cégek, a biztonsági őrök szakmai felkészültségének a kérdése, akkor azt is érdemes megnézni, hogy a megbízási ár fedezi-e azt a tudást, amit a vagyonőröktől várnak. Rengeteg panasz érkezik hozzánk még a nagyvállalatokra is, amelyek multinacionális cégként szerződtek a megbízóval, majd amikor annak logisztikai központját fegyveresek támadják meg, már a mentő és a rendőrség is kint van a helyszínen, mire a biztonsági őr utolsóként megjelenik – mackónadrágban és tornacipőben. Ez a szolgáltatás valóban a szerződésben szereplő árszínvonalat képviseli? A biztonsági őrök nagy része sokoldalú és felkészült, viszont nagyobb publicitást kap, ha egy vagyonőr felkészületlen. Ez az iparág rengeteg rendészeti szakembert szívott fel, akik a nyugdíjazásuk után helyezkedtek el a magánbiztonságban. Bár az őrzést jól meg tudják szervezni, gazdaságilag nem tudják megindokolni a létüket. Tapasztalataim szerint a tudásfrissítő, biztonságtudatosságot erősítő,tudáskondicionáló képzésekre – ahol a biztonsági őr az ismétlésekkel nem felejti el, hogy mi is az ő dolga – nincsenek erőforrások a piacon. A cégek nagy részénél a tudásépítés és – frissítés meg is állt akkor, amikor a dolgozót a munkáltatója felvette. Ma a vagyonvédelmi piacon nagyon nagy létszám dolgozik, a szakmai tudás átlaga pedig igen alacsony. Persze, vannak területek, cégek, ahol kiugróan nagy tudású szakemberek dolgoznak, akik megfelelően fel vannak készítve. Csak a rendszeres képzésekkel lehet a munkaerőt olyanná tenni, hogy kevesebb emberrel is hatékonyan dolgozhat egy cég, és így persze jelentősen több pénzt fordíthat a további képzésekre is. Ez persze azt is jelenti, hogy egy réteg elveszíti majd a munkáját, ha nem lesz versenyképes a tudása.
– Játsszunk kicsit a számokkal: a jelenlegi átlagos vállalási árhoz viszonyítva mennyivel több vagyonőr dolgozik, mint amit a piac normálisan felvehet, illetve a jelenlegi létszám megtartásával mi lenne az egészséges vállalási árszínvonal?
– Az élőerős munkákat tekintve jelenleg 800-1000 forint/óra körül van az átlagos vállalási ár. A megbízók közül rengetegen megkeresték a kamarát a megbízói oldalról: a NAV éppúgy megkérdezte, hogy számításaink szerint mi a tisztességes vállalási ár, mint a nagy iparvállalatok. Nagyon sokan például – így a pénzintézeteknél, a pénzszállításnál – magasan a kamara által ajánlott ár felett fizetnek a megbízók. Bár ezeken a területeken a biztonsági szolgáltatások meg vannak fizetve, nem mindegyik cég forgatja bele ezt a profitot a biztonságba.
Magyarországon jelenleg 110-120 ezer vagyonőrt tartanak nyilván, közülük 105 ezren számítanak aktív dolgozónak. Az önkéntes kamarai tagságot eddig mintegy 30 ezer vagyonőr választotta.
– Mindazonáltal meglepő volt a Népszabadságban nemrégiben megjelent cikk megállapítása, miszerint az alvilág beépült a vagyonvédelembe. Túlzásnak tűnik ilyet kijelenteni…
– Egy hét alatt érkezett hozzánk három hasonló információ: az egyik esetben egy pénzszállító cégnél lelépett az őr a pénzszállító autóval, volt mellette egy priuszos bűnöző és egy leszerelt rendőr. Egy másik esetben egy szintén pénzszállítással foglalkozó céget egy év alatt hat rablás ért, és már a második, harmadik esetnél sejtették, hogy egy belső informátorról lehet szó. Később kiderült, hogy egy korábban kilépett dolgozó magával vitte a szükséges információkat. Egy másik eset, hogy egy nagy multinacionális vállalat őrzését ellátó cég volt dolgozója az egyik telephelyen több mint harmincmillió forintot rabolt el bűntársaival. A megbízó később fényképről felismerte a vagyonvédelmi cég korábbi dolgozóját. Mindebben azt vélem felfedezni, hogy a profi bűnözők megpróbálnak új területeket találni. A bankbiztonság területén olyan fejlesztések történtek, amelyeknek köszönhetően tavaly nem volt ATM-rablási kísérlet, korábban pedig akár ötven ilyen eset is volt évente. Tény, hogy ha valaki alul van fizetve, az könnyebben „megtéved”. Igaz, hogy a tisztesség nem pénzkérdés, de ha jobban meg vannak fizetve a dolgozók, akkor más a merítés, amiből lehet munkatársakat válogatni. Vagy nem lesz meg a megbízó pénze, vagy megfizetik ezt az iparágat.
A területi kamarai választásokra 2012. február 5-én került sor, akkor választották meg a megyei küldötteket, ők pedig az országos küldötteket. A következő két-három hetes időszakban egyeztetés kezdődik a szervezet elnökségével arról, hogy milyen stratégiai célkitűzések mentén haladjon tovább a kamara. Az egyeztetések alapján elkészül a kamara új alapszabálya, amelynek elfogadásáról február 29-én pedig az országos küldöttek szavaznak és egyben megválasztják a kamara új elnökségét. Mindezek után a megyei küldöttek megválasztják a területi szervezetek vezetését. A teljes folyamat március közepére zárulhat le.
Novák Csaba – Radványi Róbert
