A fővárosi főügyész a középületeket érintő „festékdobálások” ügyében rámutatott, hogy a garázdaság bűncselekményi alakzata erőszakos cselekményt ölel fel, a szabálysértési alakzata viszont nem.
Ibolya Tibor az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, hogy a közelmúlt aktuális eseményei, nevezetesen a középületeket érintő „festékdobálások” indokolttá teszik a garázdaság bűntettének és szabálysértésének közvélemény számára megfogalmazott elhatárolását.
A Büntető Törvénykönyv szerint garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A szabálysértésekről szóló törvény alapján garázdaság szabálysértését követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen – olvasható.
Mint a fővárosi főügyész írta, a garázdaság bűncselekményi alakzata erőszakos cselekményt ölel fel, a szabálysértési alakzata viszont nem. Az erőszakos cselekmény irányulhat személy ellen, de dolog ellen is.
A Büntető Törvénykönyv értelmező rendelkezése a személyeket ért támadás esetén kiterjeszti az erőszakosság fogalmát a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatásra is, akkor is, ha nem alkalmas sérülés okozására. A törvény ugyanakkor ilyen kiterjesztő értelmezést nem fogalmaz meg a dolgokra, így az épületekre nézve. Ez alapján például egy épület könnyű luftballonnal való megdobálása nem minősül erőszakosnak, míg egy közel egy kilós teli palack épületnek hajítása az igen.
Az elkövető cselekménye garázdaság szabálysértését valósítja meg, ha az nem erőszakos, de kihívóan közösségellenes. Kihívóan közösségellenességen a társadalmi együttélés szabályaival való tudatos szembehelyezkedő magatartás értjük – áll a közleményben.
Ibolya hangsúlyozta azt is, „az a körülmény, hogy a megbotránkozás, riadalom keltésére adott helyzetben ténylegesen nem került sor, önmagában nem zárja ki a garázdaság megállapítását”.
Egy utcai cselekmény esetén az elkövető nyilván nincsen abban a helyzetben, hogy az utcán tartózkodó összes személyről előzetesen meggyőződjön, megbotránkozik-e vagy megriad-e a cselekményétől. A garázdaság által jogilag védett érdek sérelme – az egyébként tényállásszerű magatartás esetében – ugyanis nem tehető függővé a terhelt szubjektív értékelésétől. A törvényben a megbotránkoztatás, riadalomkeltésre alkalmasság szerepel, ami pedig nem a jelenlévő „mások” általi észlelés tényét, hanem annak akár távoli esélyét feltételezi – olvasható.
Ibolya közölte, „a fenti jogértelmezés alapján került sor bűncselekmény miatt vádemelésre a Sándor-palotát dobálók ügyében, míg ettől eltérően a szabálysértési hatóság járt el a Szabadság térnél garázdálkodók esetében. E jogértelmezést a bíróság is osztotta, és mindkét ügyben ennek megfelelő döntést hozott.”
A fővárosi főügyész megjegyezte azt is, hogy az ítélkezési gyakorlat összetett, a tényállási elemeket minden egyedi ügyben külön-külön kell értékelni.
