Az égő vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra az MTV-székház ostrománál – mondta Magyar István alezredes a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén hétfőn.
A harcászati szakértő – aki részt vett az eseményeket évekkel ezelőtt vizsgáló Papp-, és az Ignácz-bizottságban is -, úgy vélte, jobb felkészültséggel és felszereltséggel meg lehetett volna védeni az MTV-székházat. Magyar István úgy fogalmazott: 2006 szeptemberében „a jó isten nagyon odafigyelt, hogy se a támadók, se a rendőrök közül ne haljon meg senki”.
Az albizottsági ülésen Magyar István és Majoros Zoltán nyugalmazott rendőrezredes, a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat egykori műveletirányítója egyaránt elmondta, hogy a Szabadság téren bevetett vízágyú négy fős személyzete közvetlen életveszélyben volt. Amikor a tévé épülete előtt a sárban rekedve mozgásképtelenné vált a jármű, egy tüntető megpróbálta feltépni a jármű tetején lévő lemezt, hogy égő Molotov-koktélt hajítson a benne ülőkre.
Magyar István a 2006. szeptember 18-19-i rendőri fellépésről szólva a súlyos nehézségek, hibák közé sorolta, hogy nem voltak előzetes bűnügyi felderítési információk, ezért nem tudta a rendőri vezetés, mire készülnek a tüntetők. Az események forgatagában összeomlott a rendőrség kommunikációs rendszere, nem működött a rádióforgalmazás, továbbá nem volt a helyszínen parancsnok. A parancsnoki feladatok ellátására kijelölt, a tévészékházban tartozókodó személy sokkot kapott és intézkedésképtelenné vált.
A harcászati szakember október 23-ával kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy dilettantizmus volt egy működőképes harckocsit a belvárosba vinni, hiszen az még a fegyverei nélkül is veszélyes eszköz. Majoros Zoltán az albizottságban elmondta, hogy a Budapestre vezényelt rendőröknek hiányos volt a felszerelése és mire ezt 18-án délután észlelték, már elmentek a raktárosok, ezért nem pótolták azt időben. Az ezredes szerint a Szabadság téren a támadók jobban fel voltak szerelve, mint a rendőrök, az összecsapásban törtek a sisakok, pajzsok.
Az ezredes rendkívül kritikus helyzetnek értékelte többek között azt, hogy miközben a Szabadság téren több ezres, felfegyverzett, agresszív tömeg gyűlt össze, az amerikai követségét éles lőszerrel felszerelt rebiszesek védték, továbbá, hogy a székház mögött őrizetlenül hagyott, tárva-nyitva álló rendőrségi mikrobuszokban hevertek sorozatlövő fegyverek és éleslőszerek. Majoros Zoltán beszámolója szerint a rendőrségi rádiós rendszer csődöt mondott, a rendőrök pedig már komolyan fontolóra vették a kézjeles kommunikáció, irányítás lehetőségét.
Az ezredes elmondta azt is, a felsőbb utasítás ellenére tárgyalt a tüntetőkkel és beengedte képviselőjüket, Toroczkai Lászlót beolvasni kívánt petíciójával. Cserébe a tömeg hátrébb ment a székháztól. Az október 23-ai fővárosi események kapcsán elmondta, hogy amikor a Kossuth térről az Akadémia utcán keresztül a Bajcsy-Zsilinszky útra szorítottak ki egy pár ezer fős tömeget, akkor azt már nem tudták megakadályozni, hogy a Fidesz sok tízezres, az Astoriánál tartott gyűlése felé vonuljanak.
Az albizottság hétfőn ügyészségi vezetőket is meghallgatott. Arra a kérdésre: miként fordulhatott elő az, hogy a 2006 szeptemberében első fokon előzetes letartóztatásba helyezett másfélszáz ember nagy részét másodfokon szabadlábra helyezték, Szoboszlai Richárd fővárosi főügyészhelyettes azt emelte ki, hogy az elsőfokú döntések idején még zajlottak az utcai zavargások, ahová nem lehet visszaengedni azokat, akikről feltételezhető volt, hogy újabb jogsértéseket követnek el.
Az eljárás alá vont, ám később felmentett tüntetők, illetve a felderítetlenül maradt rendőri bántalmazások kapcsán Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője megjegyezte, hogy soha nem látott olyan mennyiségű kétséges rendőri jelentést, mint 2006 őszén. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőri jelentés mégiscsak közokirat, így annak tartalmát el kell fogadni, amíg azzal ellentétes bizonyítékok fel nem merülnek. Hozzátette, hogy egy rendőrt már jogerősen elítéltek, további kilencnek pedig folyamatban van a büntetőpere közokirat-hamísítás, illetve hamis tanúzás miatt.
A rendőri jogsértések bizonyítási nehézségeire példaként Falvai megemlítette, hogy a kilőtt gumilövedék nem köthető ahhoz a puskához amelyből kilőtték, így nehezen azonosítható az a rendőr, aki jogsértő módon használta fegyverét. A térfigyelő kamerák felvételei közül pedig rendre hiányoztak azok, amelyek rendőri jogsértésekre deríthettek volna fényt. Falvai meglepőnek nevezte azt is, hogy a rendőrök nem csak az események utáni hónapokban zártak össze, de máig sem beszélnek a történtekről. Még azok sem beszélnek, akik időközben eltávoztak a testülettől, holott lassan elévülnek a 2006-os rendőri jogsértések.
Szoboszlai Richárd arra is felhívta a képviselők figyelmét, hogy a rendőrség körében bűnügyi felderítést végző szervektől nem kaptak segítséget a jogsértő rendőrök felelősségre vonásához. Az ügyészség maga pedig nem végezhet felderítést, csak a más hatóságoktól kapott tények, bizonyítékok értékelésére, vizsgálatára van lehetősége.
Az emberi jogi bizottság „A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló” albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Továbbá az LMP delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.
Forrás: MTI
