A kibertámadások és a kibernetikai kémkedés megelőzte a terrorizmust az Egyesült Államokat fenyegető kockázatok toplistáján – derült ki az amerikai hírszerző szerveknek a globális kockázatokról készített, kedden nyilvánosságra hozott éves felméréséből.
A kibertérben jelentkező fenyegetések részben azért ugrottak az élre a várható kockázatok listáján, mert a számítógépes technológia annyira gyorsan fejlődik, hogy a biztonsági informatikusoknak nehéz lépést tartaniuk vele.
„Bizonyos esetekben a világban gyorsabban alkalmazzák a digitális technológiákat, mint amilyen gyorsan megértjük azok biztonsági vonzatait és a bennük rejlő potenciális katonai veszélyeket” – állította James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója a keddi szenátusi meghallgatásra előkészített írásos tanúvallomásában.
A 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordináló Clapper szerint ugyanakkor csekély az esélye annak, hogy a létfontosságú amerikai infrastruktúra, például egy regionális villamosenergia-hálózat ellen az elkövetkező két évben jelentősebb támadás történne. Nem zárta ki azonban a kevésbé kifinomult támadások, például bankok weboldalai megbénításának lehetőségét.
A hírszerzési felmérés közlését egy nappal megelőzően Tom Donilon, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyíltan az amerikai vállalatok ellen folytatott kibernetikai kémkedéssel és adatlopással vádolta meg Kínát.
A nukleáris csapással fenyegető és a fegyvernyugvási egyezményt felmondó Észak-Korea Clapper megítélése szerint komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és Kelet-Ázsiára nézve. A kémfőnök szerint Phenjan támadást indíthat Dél-Korea ellen. Clapper szerint a rezsim erőfeszítéseket tesz egy közúton mozgatható interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztésére, ám a tavaly áprilisi katonai parádén felvonultatott KN-08-at még nem próbálták ki.
Az amerikai hírszerzés igazgatója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek minden korábbinál komolyabb belpolitikai kihívásokkal kell szembenéznie, és Oroszország politikai rendszerére a következő egy évben a társadalmi elégedetlenség miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik majd.
Clapper úgy vélekedett, hogy Putyin a Washington és Moszkva közötti megnövekedett feszültség ellenére kész együttműködni néhány, az amerikai érdekek szempontjából fontos területen, amelyek egyike Afganisztán.
A Clapper által a szenátus hírszerzési bizottsága előtt bemutatott, 34 oldalas jelentés részletesen taglalja a világ aktív és potenciális feszültséggócaival kapcsolatban várható fejleményeket is. Iránnak kapcsolatban az amerikai kémszervek arra a megállapításra jutottak, hogy a teheráni vezetés az urándúsítás és a rakétatechnológia terén mutatkozó, egyre javuló belföldi szakismeretek ellenére még nem határozta el magát az atomfegyverek megépítése mellett és nem tudni, hogy így tesz-e majd. Igaz, ez a lehetőség nyitva áll előtte.
Az idei jelentés megismétli a 2007-es Nemzeti Hírszerzési Felmérésnek azt a vitatott állítását, hogy Irán 2003 ősze és 2007 közepe között „leállította nukleáris fegyverprogramját”.
Szíriában az amerikai kémszervezetek szerint „felgyorsulóban van” az Aszad-rezsim védelmi képességének eróziója. Noha a kormányerők megakadályozták több nagyváros bevételét, a felkelők vidéken egyre nagyobb befolyásra tettek szert és a Törökországgal határos Idlíb tartományban „állandóbb bázist” teremtettek maguknak. Clapper nem tartotta kizártnak, hogy Damaszkusz vegyi fegyvereket vessen be.
Az amerikai hírszerzés igazgatója szerint az al-Kaida terrorszervezet jemeni csoportja még mindig nem tett le arról a törekvéséről, hogy belföldön intézzen támadást az Egyesült Államok ellen, igaz, ezek a kifinomult pokolgépekkel megkísérelt merényletek eddig rendre meghiúsultak.
A hírszerzők szerint folytatódnak majd az erőszakos szélsőségesek amerikai földön való, internetes anyagokkal történő toborzása és ösztönzése. Az ilyen militánsok részvételével megkísérelt merényletek száma a várakozások szerint nem éri majd el az évi tízet.
Az al-Kaida „magját” képező csoportot, amelyet jelenleg a néhai Oszama bin Laden helyettese, Ajman al-Zavahiri vezet, oly mértékben sikerül meggyengíteni, hogy az valószínűleg nem képes már a Nyugat ellen összetett, nagyszabású támadásokat elkövetni.
Afganisztánnal kapcsolatban, ahol az Egyesült Államok és a szövetséges hatalmak csapatkivonásra készülnek, a felmérés megállapította: a tálib felkelés „képes maradt az ellenállásra és arra, hogy kihívást intézzen” Amerika nemzetközi céljaival szemben.
A jelentés szerint továbbra is kínai egyeduralom várható a globális ritkaföldfém-ellátásban. Clapper sürgette, hogy a kongresszus enyhítsen a hírszerzés működését nehezítő korlátozásokon, amelyek az automatikus büdzsécsökkentés miatt j9ttek létre. A kényszerű lefaragások miatt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) több ezer alkalmazottját küldhetik majd részleges kényszerszabadságra, ötezer szerződéses munkatársat bocsáthatnak el, veszélybe kerülhetnek a kibernetikai védelem és a műholdas hírszerzés egyes elemei — írja az MTI.
