A vagyonőrök számára kötelezővé tett kiegészítő képzés volt a központi témája a a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) február végén megrendezett Magánbiztonsági Fórumának.
- Magánbiztonsági fórum 2013. február 28. (fotó: Biztonságpiac.hu/Dömötör Csaba)
Mint arról lapunk is többször beszámolt, egy 2012 decemberében kihirdetett belügyminisztériumi kormányrendele értelmében a magyarországon dolgozó, vagyonőr-igazolvánnyal már rendelkező biztonsági őröknek is el kell végezniük egy kiegészítő képzést azért, hogy 2014-től legálisan vállalhassanak munkát.
A BM-rendelet nagy vihart kavart a magánbiztonsági ágazatban – munkaadói és munkavállalói oldalon egyaránt.
A február végi magánbiztonsági fórumot kezdezményező MRTT ezért is érezhette sürgetőnek, hogy egy asztalhoz ültesse a szakma képviselőit. Sőt, az sem kizárt, hogy a vagyonvédelmi ágazat prominens szervezetei a jövőben rendszeresen konzultálnak majd a legfontosabb szakmai kérdésekről – derült ki Janza Frigyes, az MRTT főtitkárának szavaiból.
Bár azt a fórumon Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke is hangsúlyozta, hogy a magánbiztonságnak jelentős szerepe van a bűnmegelőzésben, a vagyonőröknek a közbiztonságban betöltött szerepét illetően nem egységes a szakma álláspontja. Mint azt Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke, a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság alelnöke kifejtette, a jelenleg hatályos törvényi szabályozás homályos és egyes pontokon ellentmondásos a vagyonőröknek a rendvédelemben, ezáltal a közbiztonságban, -felügyeletben betöltött funkcióját illetően.
Mindazonáltal a magánbiztonsági szakma képviselői többnyire egyetértenek abban, hogy szükség van a vagyonőrök továbbképzésére, az oktatás módjával kapcsolatban azonban már jelentős véleménykülönbségek vannak. Janza Frigyes rámutatott arra, hogy a lakosság közbiztonságról alkotott véleménye az emberek szűkebb környezetében tapasztalt biztonságérzettől függ, a lokális biztonságot pedig nagyban meghatározza a biztonsági őrök munkája, akik például a tömegrendezvények biztosításában megkerülhetetlen szerepet töltenek be.
A február végi magánbiztonsági fórumon elhangzottak is megerősítették, hogy a kötelező továbbképzés körül kialakult szakmai véleménykülönbségek jóval mélyebben gyökereznek, mint az idén január 1-jén hatályba lépett BM-rendelet. Nádas Mihály a rendezvényen leszögezte: a szakma problémái elsősorban a túlzottan alacsony vállalási árakból fakadnak, jelesül abból, hogy a biztonsági cégek olyan áron nyernek el megbízásokat, amelyekből sokszor még a garantált bérminimum is nehezen gazdálkodható ki.
Janza Frigyes szerint a kötelezően előírt továbbképzés voltaképpen a magánbiztonsági ágazat múltbéli problémáinak a rendezését jelenti. Az MRTT főtitkára szerint a 2013-as képzéseket követően az államigazgatás számára is elfogadható megoldás lehet, hogy a vagyonvédelmi piac szereplői maguk gondoskodnak a képzésről szervezéséről, az egységes szakmai követelményrendszer meghatározásáról, valamint a piaci minőségbíztosítás rendszerének kialakításáról.
A fórumon Német Ferenc, a képzés lebonyolításáért felelős SZVMSZK elnöke hangsúlyozta, noha a biztonsági őrök többsége jól végzi a munkáját, elengedhetetlen, hogy a dolgozók tisztában legyenek a munkavégzés megváltozott jogszabályi feltételeivel. Így a vagyonőröknek tisztában kell lenniük azokkal kötelezettségekkel, jogi lehetőségekkel, amelyek alapvetően meghatározzák fellépésüket egy adott helyzetben, egy incidesben.
Mindezen túlmenően Fialka György, a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületének (MBVE) elnöke úgy fogalmazott, hogy a biztonsági szakemberek képzésében a középfokú és felsőfokú képzés szétválasztására is szükség lenne. Mandrik István, a Magyar Biztonsági Vállalkozók Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke szerint a kamarának a biztonsági cégeket is be kell vonnia az egységes szakmai követelményrendszer meghatározásába.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Novák Csaba
